4 dolog, ami boldogabbá tesz 2017-ben

Áldozatszerep
Egy egyszerű technika, hogy kilépj az áldozatszerepből
2016-12-24
Nehéz kérdés
Elmondanád, mit hallottál? Variációk egy nehéz kérdésre.
2017-01-02

4 dolog, ami boldogabbá tesz 2017-ben

4 dolog, ami boldogabbá tesz 2017-ben .

4 dolog, ami boldogabbá tesz 2017-ben .

Alex Korb Los Angeles-i neurológus bepillantást enged az agy működésébe: hogyan érjünk el komoly változásokat apró lépésekben, ha boldogabbak szeretnénk lenni!

Korb legfrissebb könyve szerint a rossz hangulat – mint egy negatív spirál – további szomorúságot, fáradtságot, apátiát gerjeszt. A “The Upword Spiral” című könyvben Korb bemutatja azokat a lépéseket, amelyekkel egy boldogabb, egészségesebb élet irányába mozdulhatunk.

1. A legfontosabb kérdés, ha szomorúnak érzed magad

Ha lehangolt vagy, és úgy tűnik, szinte minden összeesküdött ellened, akkor agyadban a szorongás, a szégyen, a bűntudat által ingerelt agyterületek veszik át a hatalmat. Ha az ezeken való rágódás helyett figyelmedet egy pozitív dologra irányítod, beindulhanak a gyógyító folyamatok.

Tedd fel magadnak a kérdést: Miért vagyok hálás?

A hálán való gondolás együtt jár az agy dopamin és szerotonin rendszerének aktivizálódásával.

Nem kell tehát valójában találni valamit, amiért hálásak vagyunk: elég keresni a választ!

Már ez is elég ahhoz, hogy érzelmi intelligenciánk aktivizálja magát, növekedjen az idegsejt sűrűség a prefrontális kéregben, vagy ha visszajelzésként meg is fogalmazzuk másoknak amit találtunk, akkor kapcsolataink is javulnak.

2. Címkézd fel negatív érzéseidet!

Ha a rosszkedv teljesen hatalmába kerített, és képtelen vagy a háláról gondolkodni, van más út:

Nevezd meg rossz érzéseidet!

Találd meg a legmegfelelőbb elnevezéstSzomorúság? Aggodalom? Félelem? Rémület? Fásultság? Szorongás? Unalom? Düh? Harag? Ingerlékenység? Zavarodottság? Fáradtság? 

Érzéseink megnevezése együtt jár az agy félelem központjának, az amygdala aktivitásának a csökkenésével, valamint a szorongás, depresszió, és más negatív érzések csökkenésével.

Az érzések szavakba öntése mellett a képi leírás, megjelenítés is segíthet.

Az érzelmi feszültség képi áttétele révén differenciáltabb, hatékonyabb lehet az ismeretem arról a helyzetről, amelyben a feszültség megjelent.” – írta Mérei Ferenc, a XX század egyik legnagyobb hatású magyar pszichológusa.

Ha mellkasunkban kitörő tűzhányót érzékelünk, fejünket szürke köd lepte el, vagy elvesztettük a talajt a lábunk alól, ezek megfogalmazása, kimondása csökkenteni fogja negatív  érzéseinket! Találd meg saját metaforáidat a Tiszta Kommunikáció segítségével!

3. Hozd meg azt a döntést!

A döntéshozatal általában célkitűzést és szándékot is magában foglal, márpedig mindhárom pozitív módon változtatja meg a prefrontális kortexet, csökkenti az aggódást és szorongást. Ebben a folyamatban csökken a limbikus rendszer aktivitása, megváltozik a világ negatív percepciója.

És hogy milyen döntést hozzunk? Elég jót!

Nem kell a 100%-osan legjobb döntést keresni. A perfekcionizmus veszélyes lehet, ráadásul azt az érzetet kelti, hogy nincs kontrollunk a dolgok folyásában.

Ha tehát szeretnéd magad jobban érezni, hozz döntéseket, mert ezáltal növekszik az események felett érzékelt kontrollod, ami pedig a megnőtt dopamin aktivitás miatt örömérzettel jár együtt.

Magyarul ha kitűzöl egy célt és azt eléred, sokkal jobban fogod magad érezni, mintha csak véletlenül sikerült volna így. Ez nem vonatkozik a kényszerből, megfelelési vágyból, bűntudatból elért célokra…

Nem csak mi választjuk a dolgokat, amik tetszenek nekünk, hanem azok a dolgok is tetszenek, amiket választottunk.

4. Érints meg másokat!

Ha nem kapunk szeretetet és elfogadást másoktól, akkor az fájdalmat okoz. Konkrétan. Egy vizsgálati személy labdajátékot játszott számítógépen, és azt mondták neki, hogy a többi játékossal hálózatban játszik. És amikor ezek a valójában a számítógép által irányított “mások” egy idő után csak egymás közt passzolták a labdát, agyának azon területi aktivizálódtak, amelyek a fizikai fájdalomért felelősek. Pont mint ha eltörte volna a lábát.

Kapcsolatok nélkül szükségleteink nem tudnak kielégülni, a kirekesztettség a fizikai fájdalomért is felelős anterior cingula és insula területeit aktiválja.

A megoldás: érints meg másokat!

A legtöbb helyzetben egy kézrázás, vállveregetés OK. Azokkal, akikkel jobb viszonyban vagy, tegyél aktív erőfeszítést hogy többet érintsétek egymást. Sonja Lyubomirski, a pozitív pszichológia anyja “Hogyan legyünk boldogok?” című könyve szerint napi 5 ölelés 4 héten keresztül jelentősen növelte a kísérletben részt vevő hallgatók boldogságérzetét.

Az oxitocin nevű hormon kiáramlása is lehet az oka, hogy az érintés által meggyőzőbbé válunk, növekedik csapatunk teljesítménye, sőőőőőőt… jobbak leszünk matekból! 🙂

Ne elégedj meg röpke ölelésekkel. A két kézzel adott, szemtől-szemben, hosszú ideig tartó ölelések a leghatásosabbak!

Szerotonin szintünk ilyenkor majd 30%-kal nő meg. Csökken a stressz és a fájdalom érzete (akkor most már tudományosan is alátámasztott, hogy miért fogtam gyerekkoromban szüleim kezét a fogorvosnál), nő a dopamin és az endorfinszint, egyszóval boldogabbak leszünk.

A chatelés nem elég.

Valódi kapcsolatokra van szükségünk valódi emberekkel. Első lépésként írhatsz egy köszönőlevelet valakinek, akinek hálás voltál az elmúlt hónapokban. Vagy tűzd ki magad elé célul, hogy az elkövetkezendő 4 hétben összesen 20 alkalommal fogod megölelni ismerőseidet. Tanuld meg megnevezni érzéseidet és mondd is ki őket a helyzetben.

Mások viselkedésének befolyásolására egyetlen hatékony eszközünk van: saját viselkedésünk megváltoztatása. Te magad légy hát a változás, amit látni szeretnél a világban.

Források

  • http://www.businessinsider.com/a-neuroscience-researcher-reveals-4-rituals-that-will-make-you-a-happier-person-2015-9
  • http://www.freepik.com/free-photo/young-couple-embracing-on-the-floor_995143.htm

 

 

 

Hozzászólások

hozzászólás