Csőre töltött ajkak. Leszámolás egy kommunikációs mítosszal.

Paul Bloom - negatív empátia
3 ok, amiért az empátia rossz tanácsadó
2017-04-27
Empátiagyilkos fájdalomcsillapítók
Empátiagyilkos fájdalomcsillapítók
2017-05-09

Csőre töltött ajkak. Leszámolás egy kommunikációs mítosszal.

Csőre töltött ajkak

Csőre töltött ajkak

Egy beszélgetés teljes információtömegéből 7%-ot hordoznak a szavak, és 93%-ot a nonverbális kommunikáció? Úgy tűnik, ezzel a mítosszal is leszámolhatunk…

Szinte minden kommunikációval foglalkozó kiadványban olvasható az a kutatási eredmény, hogy a kommunikáció összes információ-tartalmáért a szavak 7, a vokális minőség (hangmagasság, hanglejtés, hangerő) 38, a testi jelek pedig 55 százalékban felelősek. 

A kutatást 1970-ben közzétevő Albert Mehrabian ugyanakkor saját oldalán írja, hogy az általa megállapított 7-38-55-ös szabály csak ellentmondó üzenetek esetén érvényes.

Csőre töltött ajkak

Ellentmondó például a verbális és nonverbális kommunikáció akkor, amikor párom kérdésére úgy válaszolok, hogy “Semmi bajom“, miközben magamban fortyogok a dühtől, és félig elfordulva karba tett kézzel álldogálok. Vagy ellentmondanak egymásnak a szavaim, amikor úgy bókolok valakinek, hogy abban el van rejtve némi él is: “Örülök, hogy Te csináltad meg a prezentációt – épp itt volt az ideje.”  További példákért lásd egy korábbi bejegyzésünket a passzív-agresszív kommunikációról.

Ezekkel a kommunikációs ellentmondásokkal lehet a legnagyobb sebeket ejteni a másik önbecsülésén. Ha egyértelműen bántanánk vagy dicsérnénk a másikat, akkor pontosan tudná, mit tegyen. Ezek az ellentmondó üzenetek azonban összezavarják őt, és nem tudja mi lenne a megfelelő reakció. Ráadásul, míg mondjuk egy fizikai vágás esetén már egy ötéves is tudja, hogy tapaszt kell rá tenni, addig a szavakkal ejtett sérülések gyakran ellátatlanok maradnak. A rosszul megválasztott szavak tehát könnyedén fegyverként sülhetnek el.

Lefegyverző őszinteség

Nem véletlen a kifejezés: lefegyverző őszinteség… Akkor leszünk a legmeggyőzőbbek a kommunikációnkban (pl.: otthoni beszélgetésben, munkahelyi prezentációban), amikor szavaink, testbeszédünk, és vokális minőségünk harmóniában vannak egymással. Ha tudjuk kik vagyunk, mit érzünk, mit szeretnénk, és ezt őszintén el is tudjuk mondani, nyert ügyünk van.

Építsünk együtt egy jobb világot: mondjuk ki azt, ami bennünk van.

Persze nem boldog-boldogtalannak. És az sem mindegy, hogy hogyan. Főleg akkor érdemes ebbe a folyamatba energiát fektetni, tanulni és gyakorolni az asszertivitást, ha hosszú távon szeretnénk valakivel kapcsolatban maradni.

 

Hozzászólások

hozzászólás