Szükségletek listája

Érzések listája! 238 érzés a jobb önkifejezésért.
Érzések listája
2016-09-06

Szükségletek listája

Szükségletek listája - © Tamás Katalin, 2014

Szükségletek listája - © Tamás Katalin, 2014

Az asszertivitás igen fontos lépése, hogy felismerjük érzéseink mögött meghúzódó szükségleteinket. Ebben sokat tud segíteni egy szükségleteinkről alkotott rendszer, hogy jobban meg tudjuk fogalmazni, mit szeretnénk.

Miért lényeges, hogy meg tudjuk fogalmazni a szükségleteinket?

  1. Azért, mert nagyobb a valószínűsége, hogy kielégülnek, ha tudjuk mit akarunk.
  2. A win-win szituáció valószínűsége jelentősen megnövekszik, hiszen a szükségletek megfogalmazása sokkal szélesebb alapot ad a megegyezésre. Ha közlöm, hogy milyen konkrét módon akarom kielégíteni a szükségletemet – “El szeretnék Veled menni ma este a Pandzsabi indiai étterembe.” – akkor elképzelhető, hogy ez ütközik a másik igényeivel “Én ma a barátaimmal megyek focizni.” Ha viszont szükségleteim előtérbe állításával azt mondom, hogy “Szeretnék Veled ezen a héten egyik este együtt vacsorázni, mert szükségem van arra hogy együtt legyünk és megosszunk valamilyen remek ételt.“, akkor exponenciálisan nő az együtt töltött este valószínűsége. Az előző esetben, tehát a szükséglet konkrét megvalósításának megfogalmazásakor kisebb esélyünk van a mindkettőnket kielégítő megoldás megtalálására.
  3. A harmadik ok szükségleteink szavakba öntésére az az, hogy segítségükkel tudunk felelősséget vállalni érzéseinkért.

Mivel szükségleteink megfogalmazása nem egy egyszerű és hétköznapi tevékenység, ezért sokat tud segíteni egy csoportosítási rendszer, amely támpontot ad a megnevezésükhöz.

Mi is az a szükséglet?

A szükséglet meghatározása az Amerikai Pszichológiai Társaság szerint (VandenBos, 2015, 692 o.) „egy olyan feszültség az organizmusban, amely túléléshez, jólléthez vagy személyes kiteljesedéshez szükséges dolog nélkülözéséből fakad”. Az emberi szükségletek végesek, függetlenek tértől és időtől, míg ezek kielégítési stratégiái végtelenek, és az adott kultúrától, helytől, időtől, az egyén fejlődési/életkori szakaszától függően változnak.

Szükségletmodellek

Az emberi szükségletek eddigi modelljei hierarchikus, lineáris, vagy mátrix szerkezetűek (Murray, 1938; Maslow, 1943; Alderfer, 1989; Gibson, 1985; McClelland, 1965; Doyal és Gough, 1991; Deci és Ryan, 2002; McGuire, 1976; Max-Neef, 1989). A továbbikban bemutatok egy új szükségletmodellt, amely emberi szükségleteket 7 csoportba sorolja. Ebben a komplex és dialektikus rendszerben a szükségletek a tárgyi és emberi világgal való kapcsolódás köré rendeződnek, amely nélkül a többi szükséglet nem tud kielégülni.

Emberi szükségletek csoportosítása

1. Autonómia

élet, integritás, egészség, egyediség, különbözőség, identitás, biztonság, bizalom, önállóság, tér, határok, befejezettség, idő, egyedüllét, megtartás

2. Élmény

felfedezés, izgalom, újdonság, érintés, humor, játék, kaland, kíváncsiság, érzékiség, vágy, szexualitás, mozgás, változatosság, szenvedély, elevenség, változás, fejlődés, aktivitás, kényelem

3. Cselekvés

erő, cél, megvalósítás, hatalom, uralom, kontroll, hatékonyság, birtoklás, felelősségvállalás, következetesség, alkotás, hozzájárulás, teljesítmény, siker, energia

4. Kapcsolat

intimitás, együttműködés, odatartozás, barátság, szeretet, együttérzés, részvét, részvétel, könyörület, közelség, kölcsönösség, segítség, megosztás, empátia, tisztelet, társaság, meghittség, megbecsülés, odafordulás, elismerés, elfogadás, jelenlét

5. Kommunikáció

meghallgatás, önkifejezés, érzelemkifejezés, önreflexió, perspektíva, választás, tervezés, előrelátás, gondolkodás

6. Intuíció

pihenés, békesség, rend, tisztaság, esztétika, őszinteség, nyugalom, nyíltság, átlátszóság, egyértelműség, kiszámíthatóság, állandóság, folyamatosság, türelem, megfontoltság, egyszerűség, könnyedség, tisztánlátás, figyelem, tudatosság, megértés, tudás, intuíció, fantázia, képzelet, találékonyság, kreativitás

7. Egység

egység, feloldódás, önátadás, odaadás, elengedés, spiritualitás, egyesülés, altruizmus, transzcendencia, hasonlóság, egyetértés

Emberi szükségletek csoportosítása

Emberi szükségletek csoportosítása

A szükségletmodell három tengelye

Az egymással szemben elhelyezkedő szükségletek ellentétes irányultságai dinamikát kölcsönöznek a rendszernek.

A modell alján az Autonómia és a tetején az Egység kiegészíti egymást, az Élmény dialektikát képez az Intuícióval, a Cselekvés pedig párban áll a gondolkodást is magában foglaló Kommunikációval.

Ezeket a tengelyeket az alábbiak szerint neveztem el:

  1. Társas tengely (Autonómia-Egység) | hogyan viszonyulunk a világhoz
  2. Percepció szervezése tengely (Élmény-Intuíció) | hogyan szerzünk a világról információt
  3. Reakció szervezése tengely (Cselekvés-Kommunikáció) | hogyan adunk a világnak információt

A Társas tengely az introverzió, extraverzió, barátságosság, szociális rátermettség fogalmaival kapcsolatos, a Percepció Szervezése tengely az újdonságkeresés, szenzoros élménykeresés, arousal, self-monitoring, élménytípus fogalmakkal rokon, a Viselkedés/Reakció/Érzések Szervezése tengelyt pedig a BIS/BAS modell, fight-or-flight, passzivitás-asszertivitás-agresszió, ágencia, érzelemkifejezés, neuroticizmus, lelkiismeretesség, energia, személyes hatékonyság, önirányítottság, dominancia, indulati típus fogalmai mentén képzelem el.

A modell két főcsoportja és Freud

A 7 szükségletcsoport két nagyobb főcsoportba osztható, amelyek a Kapcsolat révén vannak összeköttetésben. A lenti régió (Autonómia, Felfedezés, Cselekvés) a testi, materiális világra jellemző extrovertált, míg a fenti régió (Kommunikáció, Intuíció, Egység) a pszichés világra jellemző introvertált tulajdonságok, szükségletek gyűjtőhelye.

A lefelé és fölfelé irányuló folyamatokban felismerhető a freudi eros és thanatos, míg a későbbi analitikus irányzatok a középen elhelyezkedő Kapcsolatnak adtak nagyobb hangsúlyt.

Erről a témáról írom a szakdolgozatomat a Szegedi Tudományegyetemen dr. Szokolszky Ágnes témavezetésével, és a következő hónapokban szeretném empirikusan is megvizsgálni modellem magyarázó erejét.

Források

  • Alderfer, C. (1989). Theories reflecting my personal experience and life dent. The Journal of Applied Behavioral Science, 25(4), 351-351.
  • Deci, E., & Ryan, R. (Eds.), (2002). Handbook of self-determination research. Rochester, NY: University of Rochester Press.
  • Gibson, J. L., Ivancevich, J. M., & Donnelly, J. H., Jr. (1985). Organizations: Behavior, structure, processes. Plano, TX: Business Publications, Inc.
  • Max-Neef, M. A., Elizalde, A., Hopenhayn, M. (1989). Human scale development: conception, application and further reflections. New York: Apex.
  • Maslow, A. H. (1943). A Theory of Human Motivation. Psychological Review, 50, 370-396.
  • McClelland, D. C. (1965). Toward a theory of motive acquisition. American Psychologist, Vol 20(5), May 1965, 321-333.
  • McGuire, W. J. (1976). Some Internal Psychological Factors Influencing Consumer Choice. Journal of consumer Research. 302-19.
  • Murray, H. A. (1938). Explorations in personality. New York: Oxford University Press.
  • VandenBos, G. R. (Ed.). (2015). APA dictionary of psychology (2nd ed.). Washington, DC: American Psychological Association.

Hozzászólások

hozzászólás