Olvastál az asszertív kommunikációról, és szeretnéd a gyakorlatba ültetni? Elvégeztél egy pár napos asszertivitás képzést, és folytatnád a gyakorlást? Ez a cikk Neked szól! Ismerkedj meg az alábbi öt asszertív kommunikáció gyakorlás módszerrel!

Mi az asszertivitás?

Az asszertivitás azt jelenti, hogy nehéz érzelmi szituációban is képesek vagyunk érvényesíteni igényeinket, miközben a másik fél szükségleteit is tiszteletben tartjuk. Ha sikerül asszertíven viselkednünk, akkor nem főleg a saját (agresszivitás), és nem főleg a másik fél (passzivitás) szempontjait vesszük figyelembe a megoldás megtalálása érdekében, hanem egyidejűleg mindkét fél érdekeit.

Az asszertív kommunikáció módszerei

Az asszertív kommunikáció alapvetően három területen gyakorolható:

A.) Meghallgatás -> B.) Önismeret -> C.) Önkifejezés

Nézzük meg egyenként, milyen lépések segíthetnek ezekben fejlődni!

Így gyakorold az asszertív kommunikációt!

A.) Meghallgatás

1. Kezdd saját magaddal!

Egy rendszeresen saját magaddal végzett empátiagyakorlat sokat segíthet abban, hogy ne gyűljenek fel benned olyan érzelmek, amik később esetleg nem a megfelelő helyen/időben/emberrel törnének majd ki.

Vegyél elő egy tollat, egy darab papírt, és helyezkedj el kényelmesen. Lassan engedd lecsukódni a pilláidat.

Első lépésben térképezd fel az érzéseidet.

• Ha becsuktad a szemed, érezz bele, mi történik épp a testedben: milyen érzetek vannak jelen a mellkasodban, hasadban, vállaidban, torkodban…? Ha megvagy, írd le a testérzeteket (pl: szorít a gyomorszájam, összeszorítom az állkapcsom, nehéz a szemhéjam, meg van feszülve a vállam, korog a gyomrom …)
• Milyen gondolatok vannak benned? Ne cenzúrázd magad, légy nyitott saját gondolataidra. Ha az jut eszedbe, hogy “A főnököm egy seggfej” az is teljesen rendben van. Csak írd le, hogy milyen gondolatok jelennek meg.
• Van-e bármi viselkedéses tendencia, ami a fentiekkel kapcsolatban megjelenik? Például lehet, hogy legszívesebben behúznál egyet a főnöködnek, vagy jól kisírnád magad a barátnőd vállán. Ezeket is vesd papírra.

Ha a fentiekkel megvagy, fuss végig az érzelemlistán, és térképezd fel, milyen érzésekhez tartozhatnak a fenti testérzetek, gondolatok, viselkedési tendenciák. Írd le a papírodra amit csak találsz – lehet, hogy több érzés bukkan majd fel. Csak írd le őket. Még egy kicsit figyelj a légzésedre csukott szemmel, majd lépj tovább.

Második lépésként próbáld meg feltérképezni, milyen külvilági esemény, és ehhez kapcsolódóan milyen belső szükséglet váltotta ki ezt az érzést belőled.

• Írj egy objektív megfigyelést (amit egy kamera is felvehetett volna) a kiváltó okról: “A héten ma mondta harmadszor, hogy maradjak bent túlórázni.” Próbálj semleges maradni, ne változtasd meg az elhangzottakat. Ragaszkodj az objektív valósághoz.

Most pedig vizsgáld meg, milyen belső elvárásod, szükségleted elégült/nem elégült ki ezzel a külvilági történéssel kapcsolatban, ami miatt ez az érzés keletkezett benned.

• Írd fel a szükségleteket, motívumokat (ez a szükséglet lista segíthet): “Határokra, nemet mondásra lenne szükségem, hogy pihenhessek, mélyebben kapcsolódhassak a párommal.” Próbáld meg érezni ennek a szükségletnek a mélységét.

Harmadik lépésként fogalmazd meg, hogy mit tudnál tenni a fentiek érdekében. Ahelyett, hogy az első lépésben leírt viselkedéses tendenciáknak engedelmeskednél, az érzések és azok kiváltó okainak objektív megfigyelésével lehetőséged lesz mást választani az automatikusan beugró viselkedések helyett. Ekkor kapnak  lehetőséget az első lépésben leírt viselkedéses tendenciáknak, hogy összekapcsolódjanak a második lépésben megfogalmazott gondolatokkal. Az objektív megfigyelés, az ítéletmentes figyelem gyógyító, ezt Buddhától Freudig sokan leírták. Most, hogy ezt tudod, írd le azt is, amit ebben a helyzetben tudnál tenni, vagy kérni a másiktól, hogy tegyen.

• Amikor legközelebb megkér, hogy túlórázzak, ezt fogom mondani: “Megértem, hogy fontos Neked ez a munka. Ugyanakkor szeretnék több időt tölteni a párommal, és szükségem van pihenésre a precíz munkavégzéshez, úgyhogy most nem maradnék benn. Tudok valamit segíteni, hogy másképp oldd meg?“

Figyeld meg, változott-e benned valami a fenti asszertív kommunikáció gyakorlat hatására.

2. Folytasd a másikkal a meghallgatást

A másik meghallgatását napi többször is gyakorolhatod az alábbi technikák segítségével:

• Amikor valaki beszél hozzád, próbáld teljesen kikapcsolni a saját gondolataidat, és figyelj CSAK rá, arra amit ő mond. Vagy hogy mit nem mond. 🙂 Kezdetben mondjuk 1 percig.
• Ha mondott valami fontosat, ismételd el neki a lényegét: “Úgy érted, hogy …“
• Kérdezz Tiszta kérdéseket: “És milyen X az az X?” Ez rendkívül nagy önuralmat igényel, szóval inkább akkor gyakorold, ha az előző kettő gond nélkül megy.

És ami a szenzációs ezekben a meghallgatási gyakorlatokban: elérheted azt, hogy Téged is meghallgassanak! Hogy figyeljenek Rád. Hogy fontosnak gondolják, amit mondasz, érzel, gondolsz.

B.) Önismeret

Azt, hogy mit mondasz, hogyan mondod, vagy hogy hogyan hallgatsz meg másokat, nagyban függ attól, hogy ki vagy Te. Ha nem ismered a határaidat, hiába tanulod meg a nemet mondás technikáját… Ezt a lépést tehát nem lehet kihagyni, ha fejleszteni szeretnéd kommunikációdat.

3. Személyesen

Az önismeret paradoxona, hogy általában másokon keresztül vezet hozzá az út. Egy jól képzett pszichológus, pszichoterapeuta segíthet egyéniben, vagy egy bizalommal teli, elfogadó kör csoportos terápiában. Néhány hely, ahol lehet tájékozódni:

• Pszichoterapeuták listája
• Önismereti, analitikus módon működő csoportok
• Ingyenes pszichoterápia
• Induló pszichodráma csoportok
• Integrált Kifejezés- és Táncterápiás Egyesület vagy Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület.

4. Könyvekből, filmekből, előadásokon, dalokat hallgatva

Számos olyan műalkotás, önsegítő könyv, vagy előadás van, ahol tanulhatunk az asszertív kommunikációról, szerezhetünk közvetve önismeretet.

• Ilyen például az általunk írt lista Asszertív kommunikáció könyvek felsorolásával. A lista mindig bővül – ha Te találtál valamit, amit ajánlanál, küldd el nekünk elérhetőségeinken.
• Kukkants bele a Terápia című sorozatba.
• Pszichológiai témájú filmek, pl 10 legjobb pszichológiai témájú film, vagy 5 film, ami közelebb visz önmagadhoz.
• Látogass el a Nyitott Akadémia előadásaira, vagy nézd meg ezt az 5 videót az érzelmekről: Érzelmek Iskolája.
• Improvizációs előadások vagy Playback színház, vagy Improvizációs színház.

C.) Önkifejezés

5. Én-közlések

Hogyan mondjuk el, ami bennünk van? Ősidők óta foglalkoztatja az embereket, mi az, ami segít megmutatni magukat úgy, hogy közben céljainknak megfelelő kapcsolatban maradjunk magunkkal, és/vagy a másikkal. Tanulunk retorikát, meggyőzést, érveléstechnikát, értékesítést, motivációt, és még számos dolgot, hogy a dolgok úgy alakuljanak, ahogy mi szeretnénk.

Ugyanakkor, ha nem akarunk meggyőzni valakit valamiről, hanem csak megpróbáljuk megmutatni magunkat és megismerni a másik preferenciáit, akkor – a szakirodalom ebben viszonylag egyetért – használjunk én-közléseket. Az én-üzenetekben megpróbálunk inkább saját magunkról, vagy a kapcsolatunkról beszélni, mint a másikról. Abban már jóval kevésbé van egyetértés, hogy hogyan lenne érdemes ezt csinálni. Az alábbi lista néhány lehetséges én-üzenet felépítést mutat. A Wikipédián fenn vannak a források is, lehet tovább olvasgatni a témában, vagy gyere el gyakorlásképp egy asszertív kommunikáció tréningre.

• probléma, hatás, megoldás
• érzés, történés, kérés
• empátia, érzés, probléma, vágy
• viselkedés, érzés, hatás
• probléma, érzés, kérés
• megfigyelés, gondolat, érzés, igény
• szituáció, érzés, következmény, változás
• megfigyelés, érzés, szükséglet, kérés
• érzés, viselkedés, következmény, felajánlás

Az egyes pontban részletesebben leírtam egy lehetséges felépítés kifejtését: érzés, okok, kérés. Érdemes először írásban, vagy utólag, biztonságos közegben gyakorolni az én-közléseket. Utána is csak alapos átgondolást követően érdemes valóban asszertív kommunikációt, én-közléseket alkalmazni egy helyzetben. Fontos észrevenni, hogy én-közlésekkel kommunikálni idő- és energiaigényes dolog, ne használjuk állandóan!

Érdemes lehet áttanulmányozásra az alábbi két cikk az asszertív kommunikáció gyakorlása kapcsán:

• 7 asszertív kommunikáció gyakorlat és példa
• 18 hasznos asszertív mondat

Asszertív kommunikáció gyakorlás

Nos, ennyi fért asszertív kommunikáció gyakorlás témában ebbe a cikkbe, a gépelő ujjaimba, a billentyűzetembe, és az időmbe. Ha van kérdésetek, írjatok! 🙂

Források

https://www.rawpixel.com/image/391622/people-carrying-speech-bubble-icons

Hozzászólások

hozzászólás