9 tipp, hogyan mondd el valakinek a problémádat! Tény vs. értékítélet

Bevállalós visszajelzés
Bevállalós visszajelzés
2019-07-10
Nincssemmibaj és társai – 8 mondat, ami ront a helyzeten, ha valaki sír
Nincssemmibaj és társai – 8 mondat, ami ront a helyzeten, ha valaki sír
2019-11-08

9 tipp, hogyan mondd el valakinek a problémádat! Tény vs. értékítélet

Értékítélet, ítéletmentesség

Értékítélet, ítéletmentesség

Ha egy problémát nem sikerül a másik számára is elfogadhatóan megfogalmazni, nehéz lesz rá megoldást találni… A tény és értékítélet szétválasztása nagy segítségedre lesz!

Amikor egy nehéz helyzetben szeretnénk úgy beszélni, hogy a másik a lehető legnagyobb valószínűséggel meghallja mondandónkat, érdemes már a problémát is körültekintően megfogalmazni.

Ebben az egyik legfontosabb lépés a tények és az ezekről szóló értékítéletek, vélemények, következtetések szétválasztása.

Tény és értékítélet

  • Tény: tárgyilagos, objektív leírás, ellenőrizhető, bizonyítható, megfigyelhető érzékszervekkel.
  • Értékítélet, vélemény, következtetés: pozitív vagy negatív töltetű megállapítás, aminek igazságtartalma nem ellenőrizhető és nem igazolható.

Teljesen objektívek nem lehetünk, ugyanakkor érdemes megpróbálni a tények és értékítéletek szétválasztását érzelmileg nehéz helyzetben is. Egy objektív ténymegállapítás biztonságos kiindulópont lehet, ahonnan nagyobb valószínűséggel találunk hasznos, hosszan tartó és mindenki számára elfogadható megoldásokat. Az értékítélet magában foglalja azt, hogy nekem van igazam, Te pedig tévedsz, és Neked úgy kell gondolkodnod és cselekedned, ahogy én azt jónak tartom.

A leggyakoribb összekeveredése a dolgoknak, amikor időhatározókkal fogalmazzuk meg a problémát. “Soha nem lehet rád számítani.” A mindig / folyton / állandóan/rendszeresen / általában / gyakran / ritkán / soha annyira szubjektívek, hogy kiváló alapot biztosítanak egy vitához. A másik keveredés, amikor egy értékítélet elé odatesszük, hogy szerintem és azt gondoljuk, hogy ezzel már objektívvé is vált a dolog. “Szerintem ez hülyeség volt.” Sajnos a szerintem szó alkalmazása nem segít a másiknak abban, hogy ne vádaskodást halljon ki a mondatból.

Néhány példa

A probléma leírásának egyik fontos szempontja, hogy legyen tényszerű, ellenőrizhető, így lesz ugyanis a legnagyobb valószínűséggel elfogadható a másik számára. Nézzünk néhány konkrét példát, hogyan mondjuk el a problémánkat (amit majd követhet az, hogy mindez milyen hatással van ránk és mit szeretnénk a másiktól).

Értékítélet Tényszerű megállapítás
Állandóan elkésel. A hónapban ez a harmadik alkalom, hogy elkésel.
Hülye vagy. Eddig háromszor magyaráztam el, hogyan kell Excelben pivot táblát készíteni, és ezek után sem tudtad megcsinálni.
Sose segítesz a házimunkában. Az elmúlt héten én ötször mosogattam, Te egyszer sem.
Mindig csak a haverokkal sörözöl. Ezen a héten egy estét töltöttél velem és négyet a barátaiddal.
Annyira béna voltam megint… Harmadszor is elkövettem ezt a hibát.
Mit mártírkodsz?! Ezen a héten másodszor ajánlottad fel, hogy benn maradsz túlórázni, miközben rajtad kívül más nem volt itt.
Folyton a hülye sorozataidat bámulod. Most, hogy két hónap után befejezted a Sherlockot, nekifogtál esténként a House of Cards-ot nézni.
Semmit nem lehet veled megbeszélni. A héten egyik nap sem nem tudtam neked elmondani, mi történt a munkahelyemen.

Ítéletmentesség

Az ítéletmentességre érdemes lehet törekedni, mert kapcsolataink nem csak a másik emberrel, hanem magunkkal is javulni fog. Lássuk Sheri Van Dijk megfogalmazását.

  1. Az ítéletmentesség semleges (sem nem pozitív, sem nem negatív).
  2. Az ítélkezés olyan, mint az olaj a tűzre: tovább fokozza érzéseidet.
  3. Ha csökkented értékítéleteidet, és megfogalmazol egy semleges megfigyelést, azzal csökkented a dühödet és más nehéz érzéseket.
  4. Pusztán azzal, hogy számon tartod, hányszor tettél valamilyen számodra zavaró viselkedést, csökkenteni tudod a viselkedés mennyiségét. Pl.: Ha frusztrál, hogy hányszor ítélkezel, egyszerűen csak számold meg, hányszor csinálod, és utána kezdj dolgozni rajtuk.
  5. Az ítéletmentesség nem csak negatív érzelmeid csökkentésében segít, hanem kapcsolataidat is javítja.
  6.  Gyakran viselkedünk úgy szituációkban, mintha az ítéletünk igaz lenne, nem pedig csak valamilyen címke, amit mi tettünk rá a helyzetre.
  7. Ez egy tanulási folyamat: az értékítéletet eleinte csak akkor vesszük észre, ha már kimondtuk. Ahogy többet gyakorlunk, már akkor észrevesszük, ahogy megszületik bennünk, egy idő után pedig már nem ítélkezünk másokról vagy magadunkról.
  8. Ahogy sok más készségünk is, az ítéletmentességünk is csökken érzelmeink felerősödésével.
  9. Ne ítéld el magad azért, mert ítélkezel. Az ember így működik.

Forrás

Being nonjudgmental from Sheri Van Dijk
Background photo created by freepik – www.freepik.com

Hozzászólások

hozzászólás