Mi NEM asszertivitás?

Sok tévhit kering az asszertivitásról, például hogy tulajdonképpen egy rendíthetetlen Buddha nyugalom, egy mesterkélt beszédmód, vagy pedig mindenen átgázoló bicskanyitogató önérvényesítés. Lássuk mit jelent és mit nem jelent az asszertivitás?

Több, mint 10 éve tartok kommunikációs tréningeket. Ez alatt az idő alatt számtalanszor került elő képzéseken, vagy épp Asszertivitás FB csoportunkban, hogy mi NEM az asszertivitás. Ennek kapcsán persze arról is mindig szót ejtünk, hogy mi IGEN.

Mi NEM az asszertivitás?

Lássunk néhány közkeletű tévedést az asszertivitásról.

• Az asszertivitás NEM a Szent Grál. Nem fogja megoldani minden kommunikációs és kapcsolati problémádat.
• Az asszertív kommunikáció NEM egy olyan eszköz a vezetők kezében, aminek a segítségével úgy erőltetik rá az akaratukat a dolgozóikra, hogy azok azt higyjék, hogy ők maguk akarják.
• NEM igaz, hogy minden helyzetben nyugodtnak kell maradnod és akkor leszel asszertív.
• Az asszertivitás NEM a manipuláció kifinomult verziója.
• Attól, hogy valaki asszertíven viselkedik, NEM feltétlenül marad nyugodt – lehet, hogy nagyon is dühös, csak ezt tudja tartalmazni és kezelni saját magában.
• Asszertivitással SEM fogsz tudni feltétlenül elküldeni a fenébe valakit úgy, hogy alig várja, hogy indulhasson.
• Az asszertivitás NEM egyszerű önérvényesítés – ez önmagában csak agresszió, ha nincs mellette a másik meghallgatása és tisztelete.
• Az asszertivitás NEM mesterkéltség, hiszen épp azt akarod hitelesen megmutatni, ami benned van.
• Asszertív kommunikációval SEM fogod mindig elérni, amit szeretnél.
• Asszertíven kommunikálva is lesznek olyan emberek, akik haragudni fognak rád.
• Nem igaz, hogy az asszertivitás egy fix vagy kötött eljárás, ami csődöt mond, ha a másik fél fütyül ránk. A valóságban az asszertivitás rugalmassága van, hogy azt jelenti: otthagyom a másikat, mert nem akar együttműködni.

Mi az asszertivitás?

Az asszertív kommunikáció egy nagyon hasznos készség és a legtöbbünknek jót tesz, ha megtapasztaljuk, mit is jelent. Bár az asszertivitás definícióm folyamatosan alakul és változik, az viszonylag konstans bennük, hogy az asszertivitás magunk és mások EGYÜTTES tiszteletén alapszik. Az asszertivitás mögött az a felfogás rejtőzik, hogy saját véleményünk, gondolataink, érzéseink ÉS másokéi is fontosak.

• Az asszertív kommunikáció folyamatában kapcsolatban vagyunk saját belső világunkkal – tudjuk és elfogadjuk, hogy mit érzünk, mire lenne szükségünk, – ezt tudjuk kommunikálni a másik felé, valamint erről meg tudjuk hallgatni őt is.
• Mindezek mellett tisztelettel vagyok jelen nemcsak magam, hanem a másik számára is. Elfogadom az ő érzéseit és vágyait, igyekszem találni valami olyan megoldást egy nehéz helyzetben, ami mindkettőnknek OK lehet és azt is akceptálom, ha ez nem sikerül.

Ilyenkor erős kapcsolatot őrzünk magunkkal és a realitással, nincs szükségünk manipulációra, agresszivitásra vagy passzivitásra, a helyzet kontrollálására. Ahogy M. Scott Peck amerikai pszichiáter fogalmazott: “A lelki egészség nem más, mint feltétel nélküli ragaszkodás a valósághoz.” Ha azt látom, hogy a gyerek le akar lépni a járdáról körülnézés nélkül, akkor előbb megfogom a grabancát és agresszíven beavatkozok a helyzetbe – ez az adaptív viselkedés.

Ez az asszertivitás, ami lehetőséget ad az egészséges agresszió és egészséges passzivitás rugalmas, helyzettől függő megválasztására.

Nem kell mindenáron asszertívnak lenni!

Három másik kommunikációs stílus is előfordulhat, ha épp nem asszertívek vagyunk: passzivitás, agresszivitás és passzív-agresszió.

• Aki passzívan viselkedik, saját érzéseit és vágyait nem fejezi ki,
• aki agresszíven, az a másik vágyait és szükségleteit nem veszi figyelembe,
• aki pedig passzív-agresszív módon, az érzések és vágyak kerülőutas kifejezését jelenti (pl.: szarkasztikus megjegyzés, orr alatt elmormolt káromkodás, határidőre el nem végzett feladat).

Fontos tudni, hogy mind a négy kommunikációs stílus megtalálható mindenkiben, és hogy teljesen normális, ha néha így, néha úgy reagálunk. Amikor dühösek vagyunk, könnyebb agresszívan, amikor szomorúak vagyunk/autoritással van dolgunk, akkor pedig passzívan viselkedni.

Ha vészhelyzet van, vagy népszerűtlen változtatásokat kel végigverni egy szervezeten, az agresszivitás kifejezetten hasznos lesz számunkra. Ha a másiknak segítségre van szüksége, támogatásra vár, akkor a passzivitás lehet a megfelelő viselkedési forma. Ha pedig nincs erőnk az ellenállásra és szeretnénk elkerülni egy ideig a konfliktust, akkor a passzív-agresszió lehet a megfelelő választás.

Olvasnivalók

• Asszertív jogok listája
• 18 hasznos asszertív mondat

Forrás

• Image by yanalya on Freepik

Hozzászólások

hozzászólás