Érzelmek a munkahelyen
Az érzelmek akkora szerepet játszanak a döntéshozatalban, együttműködésben, motivációban, hogy a munkahelyen sem szabad őket mellőzni. Nem is érdemes: egy érzelmileg egészségesebb munkahelyen csökken a fluktuáció, alacsonyabb a kiégés veszélye és kevesebbet hibázunk. Két hatékony eszköz a változtatáshoz!
Minden munkahelynek van egy érzelmi kultúrája, vagyis hogy milyen mértékben és hogyan fejezik ki az érzéseiket az ott dolgozók. Az érzelmi kultúra befolyásolja, mennyire érezzük jól magunkat, mennyire leszünk motiváltak, mennyi stresszt élünk át, mennyire végezzük el határidőre feladatainkat. Ha azt érezzük, hogy a kollégák támogatnak és motiválnak minket, a főnökünk megbízik bennünk és mi is őbenne, akkor jobban teljesítünk, tovább fogunk ott dolgozni, egészségesebbek leszünk és kevesebb stresszt élünk át.
Egyetlen kérdéssel beleláthatunk egy iroda érzelmi életébe, ha egy ott dolgozótól megkérdezzük: Mondasz egy sztorit, ami csak itt történhetne meg? Az elfogadható érzelmek körének kevésbé nyilvánvaló jelei lehetnek, hogy például van-e zsebkendő a tárgyalókban (szabad-e sírni), hogy inkább frusztrációt vagy örömöt szoktak kimutatni a munkatársak, hogy OK-e egy emailt egy vicces macskás giffel zárni.
Liz Fosslien és Mollie West Duffy 2019-es könyve arról szól, hogyan hozzunk létre produktívabb és inspirálóbb munkahelyet. Ők javasolják a a heti rendszereségű pénteki meetinget, ahol körben ülve mindenki megoszthat három dolgot:
Adam Bryant, a New York Times újságírója számos CEO-val készített interjúkat, és úgy tűnt, egy dolog nagyon működik: a használati utasítások. Ez gyakorlatilag egy “Hogyan érdemes velem dolgozni” útmutató. Ha megosztjuk munkatársainkkal az alábbi 10 kérdésre adott válaszainkat, azzal sok későbbi félreértésnek vehetjük elejét:
Ha szeretnél rövidre zárni potenciális félreértéseket, szánj 15 percet a fentiek megválaszolására és add oda válaszaidat az általad vezetett új csapatnak. Jelentősen lerövidíti a tanulási folyamatot, és megelőz számos, a különböző személyiségekből eredő harcot. Ha nem hisszük, hogy mindenkit ugyanúgy kell kezelni, és tisztában vagyunk azzal hogy egy adott kérés 5 emberből 5 különböző választ fog kiváltani, értékelni fogjuk a fenti gyakorlatot.