Tudd meg, mitől lesz hatékony egy csapat, és töltsd le az eszközt, ami segít az eredményes és sikeres csapat létrehozatalában!
2012-ben a Google tanulmányt rendelt, hogy megtudja, mitől lesz kiváló egy csapat. A Google projektjének neve tisztelgés Arisztotelész idézete előtt, “Az egész nagyobb, mint a részek összege“, mivel a Google kutatói úgy vélték, hogy az alkalmazottak jobban tudnak együtt dolgozni, mint egyedül. A projekt célja az volt, hogy megválaszolják a kérdést: „Mitől lesz hatékony egy csapat a Google-nál? ”
Mivel a Google projektjeinek többségét csapatok valósítják meg, a vállalat arra volt kíváncsi, hogy bizonyos csoportok miért működnek együtt békében és eredményesen, míg másoknál ellenségeskedés és kicsinyes neheztelés jelentkezik, ami belső harcokhoz, cívódásokhoz vagy passzív-agresszív diszfunkcióhoz vezet. A személyiségek, az eljárások, a szokásrendek milyen alkímiája teszi, hogy az emberek képesek együttműködni?
Mi az, ami nem számít a csapat sikerében?
Egy statisztikusokból, szervezeti pszichológusokból, szociológusokból és mérnökökből álló team a Google 180 csapatát vizsgálta meg alaposan. Utánajártak a csoporttagok személyiségjegyeinek, hátterének, hobbijainak, mindennapi szokásainak, de nem találtak olyan mintázatot, amely előre jelezné, hogy a csoport sikeres lesz-e vagy kudarcot vall. A csapatok felépítése, a fejlődés mérésére használt módszereik, és a találkozások gyakorisága sem árult el semmit. Ezek a változók tehát nem kapcsolódtak jelentősen a csapat hatékonyságához a Google-nél:
A csapattársak fizikai elhelyezkedése (együtt ülnek-e ugyanabban az irodában vagy sem)
Konszenzus alapú döntéshozatal
A csapattagok extroverziója
A csapattagok egyéni teljesítménye
A munkaterhelés mérete
Szenioritás
A csapat mérete
A cégnél eltöltött idő
Fontos azonban megjegyezni, hogy bár ezek a változók nem befolyásolták jelentősen a csapat hatékonysági méréseit a Google-nál, ez nem jelenti azt, hogy máshol nem lehetnek fontosak. Például, bár a csapat mérete nem jelent meg a Google elemzésében, sok kutatás bizonyítja ennek fontosságát: több kutató úgy találta, hogy a kisebb csapatok – amelyek kevesebb, mint 10 tagot tartalmaznak – előnyösebbek a sikerhez, mint a nagyobb csapatok (Katzenbach & Smith, 1993; Moreland, Levine és Wingert, 1996.)
A csapat sikerének legfontosabb tényezője
A rengeteg adatgyűjtés után a kutatóknak sikerült megállapítaniuk néhány dolgot az összetartó és eredményes csapatokról.
Adataik szerint azok a legproduktívabb, legeredményesebb csapatok, ahol a tagok nagyjából azonos arányban szólalhatnak meg,
vagyis ahol egyenlőség mutatkozott a megszólalások mennyiségében.
A legjobb csapatokban az átlagos szociális érzékenység is magasabbnak bizonyult, azaz ráéreztek egymás érzéseire a hangnem, az arckifejezések, és más nonverbális jelek alapján. Más szóval a Google rájött, hogy a sikeres csapatok figyelnek egymásra.
A csapattagok sorban megszólalhattak, meghallgatták egymást, és figyeltek a nonverbális jelekre, hogy észleljék egymás kimondatlan gondolatait és érzéseit. Így aztán megfontoltabb, lényegretörőbb válaszok születtek, egyben kialakult a pszichológiai biztonság légköre is: a tagok nagyobb valószínűséggel osztottak meg egymással információkat és ötleteket, nem kellett attól tartaniuk, hogy túlkiabálják, vagy háttérbe szorítják őket.
Hasznos eszközök – hogyan teremts pszichológiai biztonságot a csapatodban?
Ha szeretnél biztonságos légkört kialakítani, ahol a csapattagok figyelhetnek egymásra és egyenlőség lehet a megszólalásokban, akkor csak alkalmaznod kell az értő figyelem eszköztárát. A Google szerint konkrétan ezeket a lépéseket érdemes megtenned:
1. Mutass elkötelezettséget!
Légy jelen és koncentrálj a beszélgetésre (pl. zárd le laptopod a megbeszélések során).
Tegyél fel kérdéseket azzal a szándékkal, hogy tanulj a csapattársaidtól.
Ajánlj ötleteket, legyél interaktív és mutasd meg, hogy figyelsz.
Válaszolj úgy, hogy elkötelezettséget mutass („Ennek szerintem van értelme. Mesélj nekünk többet.”).
Legyél tisztában a testbeszédeddel, ügyelj arra, hogy a beszélő személy felé hajolj, nézz a szemébe.
Teremts szemkontaktust a kapcsolat és az értő figyelem megjelenítéséhez.
2. Jelezd megértésedet!
Foglald össze az elhangzottakat a kölcsönös megértés/összehangolás megerősítésére (pl. „Ha jól értettem, azt mondod…”); majd ismerd el az egyetértés és nézeteltérés területeit, és legyél nyitott a csoporton belüli kérdésekre.
Validáld az elhangzottakat („Értem.” „Látom, amit mondasz.”).
Kerüld el a hibáztatást („Miért tette ezt?”), és összpontosíts a megoldásokra („Hogyan dolgozhatunk azon, hogy ez legközelebb gördülékenyebben menjen?”, „Mit tehetünk együtt, hogy elkészítsük a jövő évi tervet?”).
Gondolj az arckifejezéseidre: lehetnek akaratlanul negatívak (pl.: fintor)?
Bólogass, hogy kifejezd megértésedet.
3. Légy elfogadó az interperszonális környezetben!
Ossz meg információkat személyes munkastílusodról és preferenciáidról, és bátorítsd a csapattársakat is erre.
Legyél elérhető és megközelíthető a csapattársak számára (pl. szánj időt ad hoc 1: 1 beszélgetésekre, visszajelzésekre, karrier coachingra).
Világosan közöld az eseti értekezletek célját.
Fejezd ki háládat a csapat közreműködéséért.
Lépj közbe, ha a csapat tagjai negatívan beszélnek egy másik csapattagról.
Legyen nyitott testtartásod (pl. Nézz szembe a csapat minden tagjával, ne fordíts hátat a csoport egy részének).
Építs kapcsolatot (pl. Beszélj a csapattársaiddal a munkán kívüli életükről).
4. Légy befogadó a döntéshozatalban!
Kérj véleményt és visszajelzést csapattársaidtól.
Ne szakítsd félbe és ne engedd meg a megszakításokat (pl. Lépj közbe, ha valakit megszakítanak, és győződj meg róla, hogy egymás ötleteit meghallgatják).
Magyarázd el a döntéseid mögött meghúzódó érveket (élőben vagy e-mailben mutasd be a csapatnak, hogyan jutottál el a döntésig).
Ismerd el mások véleményét (pl. emeld ki, amikor a csapat tagjai hozzájárultak a sikerhez vagy a döntéshez).
5. Mutass önbizalmat anélkül, hogy rugalmatlannak tűnnél!
Csapatbeszélgetések kezelése (pl. ne engedj mellékes beszélgetéseket a csapat ülésein, győződj meg arról, hogy a konfliktus nem személyes).
Használj tiszta és jól hallható hangot csapatkörnyezetben.
Támogasd és képviseld a csapatot (pl. oszd meg a csapat munkáját a felső vezetéssel, adj elismerést a csapattársaknak).
Kérd meg a csapatot, hogy vitassák a nézőpontodat.
Adj modellt sebezhetőségből: oszd meg személyes nézeteidet a munkáról és a kudarcokról csapattársaiddal.
Bátorítsd a csapattársakat a kockázatvállalásra, és mutasd be a kockázatvállalást a saját munkádban.
Ha szeretnéd élőben gyakorolni az értő figyelmet, és megtanulnád tudatosan építeni a bizalmat kétszemélyes helyzetben vagy csapatokban, akkor látogass el Értő figyelem tréningünkre!
Edmondson and Lei (2014). “Psychological Safety: The History, Renaissance, and Future of an Interpersonal Construct,” Annual Review Organizational Psychology and Organizational Behavior.
Edmondson (1999). Psychological safety and learning behavior in work teams. Administrative Science Quarterly June 1999.
Goman, Carol Kinsey Ph.D.. ‘The Silent Language of Leaders: How Body Language Can Help–or Hurt–How You Lead.’ Jossey-Bass Publishing, April 2011.