A sikeres csapat legfontosabb jellemzője a Google-től

Tudd meg, mitől lesz hatékony egy csapat, és töltsd le az eszközt, ami segít az eredményes és sikeres csapat létrehozatalában!

2012-ben a Google tanulmányt rendelt, hogy megtudja, mitől lesz kiváló egy csapat. A Google projektjének neve tisztelgés Arisztotelész idézete előtt, “Az egész nagyobb, mint a részek összege“, mivel a Google kutatói úgy vélték, hogy az alkalmazottak jobban tudnak együtt dolgozni, mint egyedül. A projekt célja az volt, hogy megválaszolják a kérdést: „Mitől lesz hatékony egy csapat a Google-nál? ”

Mivel a Google projektjeinek többségét csapatok valósítják meg, a vállalat arra volt kíváncsi, hogy bizonyos csoportok miért működnek együtt békében és eredményesen, míg másoknál ellenségeskedés és kicsinyes neheztelés jelentkezik, ami belső harcokhoz, cívódásokhoz vagy passzív-agresszív diszfunkcióhoz vezet. A személyiségek, az eljárások, a szokásrendek milyen alkímiája teszi, hogy az emberek képesek együttműködni?

Mi az, ami nem számít a csapat sikerében?

Egy statisztikusokból, szervezeti pszichológusokból, szociológusokból és mérnökökből álló team a Google 180 csapatát vizsgálta meg alaposan. Utánajártak a csoporttagok személyiségjegyeinek, hátterének, hobbijainak, mindennapi szokásainak, de nem találtak olyan mintázatot, amely előre jelezné, hogy a csoport sikeres lesz-e vagy kudarcot vall. A csapatok felépítése, a fejlődés mérésére használt módszereik, és a találkozások gyakorisága sem árult el semmit. Ezek a változók tehát nem kapcsolódtak jelentősen a csapat hatékonyságához a Google-nél:

• A csapattársak fizikai elhelyezkedése (együtt ülnek-e ugyanabban az irodában vagy sem)
• Konszenzus alapú döntéshozatal
• A csapattagok extroverziója
• A csapattagok egyéni teljesítménye
• A munkaterhelés mérete
• Szenioritás
• A csapat mérete
• A cégnél eltöltött idő

Fontos azonban megjegyezni, hogy bár ezek a változók nem befolyásolták jelentősen a csapat hatékonysági méréseit a Google-nál, ez nem jelenti azt, hogy máshol nem lehetnek fontosak. Például, bár a csapat mérete nem jelent meg a Google elemzésében, sok kutatás bizonyítja ennek fontosságát: több kutató úgy találta, hogy a kisebb csapatok – amelyek kevesebb, mint 10 tagot tartalmaznak – előnyösebbek a sikerhez, mint a nagyobb csapatok (Katzenbach & Smith, 1993; Moreland, Levine és Wingert, 1996.)

A csapat sikerének legfontosabb tényezője

A rengeteg adatgyűjtés után a kutatóknak sikerült megállapítaniuk néhány dolgot az összetartó és eredményes csapatokról.

Adataik szerint azok a legproduktívabb, legeredményesebb csapatok, ahol a tagok nagyjából azonos arányban szólalhatnak meg, vagyis ahol egyenlőség mutatkozott a megszólalások mennyiségében.

A legjobb csapatokban az átlagos szociális érzékenység is magasabbnak bizonyult, azaz ráéreztek egymás érzéseire a hangnem, az arckifejezések, és más nonverbális jelek alapján. Más szóval a Google rájött, hogy a sikeres csapatok figyelnek egymásra.

A csapattagok sorban megszólalhattak, meghallgatták egymást, és figyeltek a nonverbális jelekre, hogy észleljék egymás kimondatlan gondolatait és érzéseit. Így aztán megfontoltabb, lényegretörőbb válaszok születtek, egyben kialakult a pszichológiai biztonság légköre is: a tagok nagyobb valószínűséggel osztottak meg egymással információkat és ötleteket, nem kellett attól tartaniuk, hogy túlkiabálják, vagy háttérbe szorítják őket.

Hasznos eszközök – hogyan teremts pszichológiai biztonságot a csapatodban?

Ha szeretnél biztonságos légkört kialakítani, ahol a csapattagok figyelhetnek egymásra és egyenlőség lehet a megszólalásokban, akkor csak alkalmaznod kell az értő figyelem eszköztárát. A Google szerint konkrétan ezeket a lépéseket érdemes megtenned:

1. Mutass elkötelezettséget!

• Légy jelen és koncentrálj a beszélgetésre (pl. zárd le laptopod a megbeszélések során).
• Tegyél fel kérdéseket azzal a szándékkal, hogy tanulj a csapattársaidtól.
• Ajánlj ötleteket, legyél interaktív és mutasd meg, hogy figyelsz.
• Válaszolj úgy, hogy elkötelezettséget mutass („Ennek szerintem van értelme. Mesélj nekünk többet.”).
• Legyél tisztában a testbeszédeddel, ügyelj arra, hogy a beszélő személy felé hajolj, nézz a szemébe.
• Teremts szemkontaktust a kapcsolat és az értő figyelem megjelenítéséhez.

2. Jelezd megértésedet!

• Foglald össze az elhangzottakat a kölcsönös megértés/összehangolás megerősítésére (pl. „Ha jól értettem, azt mondod…”); majd ismerd el az egyetértés és nézeteltérés területeit, és legyél nyitott a csoporton belüli kérdésekre.
• Validáld az elhangzottakat („Értem.” „Látom, amit mondasz.”).
• Kerüld el a hibáztatást („Miért tette ezt?”), és összpontosíts a megoldásokra („Hogyan dolgozhatunk azon, hogy ez legközelebb gördülékenyebben menjen?”, „Mit tehetünk együtt, hogy elkészítsük a jövő évi tervet?”).
• Gondolj az arckifejezéseidre:  lehetnek akaratlanul negatívak (pl.: fintor)?
• Bólogass, hogy kifejezd megértésedet.

3. Légy elfogadó az interperszonális környezetben!

• Ossz meg információkat személyes munkastílusodról és preferenciáidról, és bátorítsd a csapattársakat is erre.
• Legyél elérhető és megközelíthető a csapattársak számára (pl. szánj időt ad hoc 1: 1 beszélgetésekre, visszajelzésekre, karrier coachingra).
• Világosan közöld az eseti értekezletek célját.
• Fejezd ki háládat a csapat közreműködéséért.
• Lépj közbe, ha a csapat tagjai negatívan beszélnek egy másik csapattagról.
• Legyen nyitott testtartásod (pl. Nézz szembe a csapat minden tagjával, ne fordíts hátat a csoport egy részének).
• Építs kapcsolatot (pl. Beszélj a csapattársaiddal a munkán kívüli életükről).

4. Légy befogadó a döntéshozatalban!

• Kérj véleményt és visszajelzést csapattársaidtól.
• Ne szakítsd félbe és ne engedd meg a megszakításokat (pl. Lépj közbe, ha valakit megszakítanak, és győződj meg róla, hogy egymás ötleteit meghallgatják).
• Magyarázd el a döntéseid mögött meghúzódó érveket (élőben vagy e-mailben mutasd be a csapatnak, hogyan jutottál el a döntésig).
• Ismerd el mások véleményét (pl. emeld ki, amikor a csapat tagjai hozzájárultak a sikerhez vagy a döntéshez).

5. Mutass önbizalmat anélkül, hogy rugalmatlannak tűnnél!

• Csapatbeszélgetések kezelése (pl. ne engedj mellékes beszélgetéseket a csapat ülésein, győződj meg arról, hogy a konfliktus nem személyes).
• Használj tiszta és jól hallható hangot csapatkörnyezetben.
• Támogasd és képviseld a csapatot (pl. oszd meg a csapat munkáját a felső vezetéssel, adj elismerést a csapattársaknak).
• Kérd meg a csapatot, hogy vitassák a nézőpontodat.
• Adj modellt sebezhetőségből: oszd meg személyes nézeteidet a munkáról és a kudarcokról csapattársaiddal.
• Bátorítsd a csapattársakat a kockázatvállalásra, és mutasd be a kockázatvállalást a saját munkádban.

A modell innen is letölthető pdf formátumban: a sikeres csapat létrehozásának egyik legjobb eszköze.

Ha szeretnéd élőben gyakorolni az értő figyelmet, és megtanulnád tudatosan építeni a bizalmat kétszemélyes helyzetben vagy csapatokban, akkor látogass el Értő figyelem tréningünkre!

Források

• Kate Murphy: Az értő figyelem – Útmutató a jobb, tartalmasabb kommunikációhoz – https://www.libri.hu/konyv/kate_murphy.az-erto-figyelem.html
• Business photo created by gpointstudio – www.freepik.com
• A Google Arisztotelész Projekt leírása – https://rework.withgoogle.com/print/guides/5721312655835136/
• Google dokumentum: Hogyan alakíts ki pszichológiai biztonságot a csapatodban? – https://docs.google.com/document/d/1PsnDMS2emcPLgMLFAQCXZjO7C4j2hJ7znOq_g2Zkjgk/edit
• Edmondson and Lei (2014). “Psychological Safety: The History, Renaissance, and Future of an Interpersonal Construct,” Annual Review Organizational Psychology and Organizational Behavior.
• Edmondson (1999). Psychological safety and learning behavior in work teams. Administrative Science Quarterly June 1999.
• Goman, Carol Kinsey Ph.D.. ‘The Silent Language of Leaders: How Body Language Can Help–or Hurt–How You Lead.’ Jossey-Bass Publishing, April 2011.