Önbizalom-növelés kommunikációval

Aki hisz önmagában, az magabiztosabban kommunikál és fordítva: megfelelő felkészültséggel a kommunikáció is segíthet az öbizalom erősítésében. Önbizalom-növelés kommunikációval – Kiss Eszter riportja Tamás Katával a Diéta és Fitnesz Magazinban!

A tekintélyszemélyekkel kapcsolatos felnőttkori problémák gyökerei gyakran a gyerekkorban erednek. Akinek komoly gondot jelent például a főnökével való tárgyalás, az lehet, hogy nem mondhatott annak idején nem-et a szüleinek, nem érvényesülhetett az akarata. Számára egy kommunikációs tréninget követően nagy segítséget jelenthet az egyéni vagy csoportos pszichoterápia, pszichológiai konzultáció.
– Ha valaki nagyon tart a főnökével való beszélgetéstől, akkor érdemes felkészülnie a találkozóra. Először is írja le magának, hogy mit szeretne vele közölni. Az is segít, ha elgondolkodik azon, hogy a főnöke vajon mit fog majd mondani, mit fog kritizálni és ő erre mit válaszol – javasolja Tamás Kata pszichológus, kommunikációs tanácsadó. – Ha van ideje és partnere is hozzá, akkor el is játszhatják a szituációt. A társa játssza el a főnöke szerepét, úgy, hogy kellő átéléssel mondja el a dialógusban leírt mondatokat. Ő pedig válaszoljon, és figyelje meg, tudatosítsa, hogy milyen érzelmek és gondolatok születtek meg benne közben. Érdekes tapasztalat lehet, ha fordított szereposztásban is kipróbálják ugyanezt. A benyomásaikat a próba után beszéljék is meg egymással.

Kritikák és határok

Ha a főnökünk kritikát fogalmaz meg velünk kapcsolatban, akkor e kritikának a fogadása nagymértékben függ attól, hogy hol húzódnak az én-határaink. A szakember szerint, ha vannak jól meghúzott határaink, az olyan, mintha lenne egy ajtó, amin belül van a kilincs. Akkor nyitjuk ki az ajtót, amikor akarjuk, és csak azt engedjük be, amit szeretnénk. Fontos, hogy a visszajelzés miatt ne hibáztassuk se magunkat, se másokat, hanem figyeljük meg, milyen érzés meghallani azt, döntsük el, hogy mi az, ami ebből igaz és ránk vonatkozik, végül gondolkodjunk el azon, hogy konkrétan min tudnánk változtatni.

Támadáskivédő taktikák

Amikor verbális támadást intéznek ellenünk, akkor valamilyen támadáskivédő kommunikációs taktikát érdemes alkalmazni. Az elakadt lemez módszert például olyankor ajánlott bevetni, amikor a beszélgetőtársunk nem hajlandó megérteni, befogadni azt, amit mondunk. Ilyenkor érdemes többször és többféleképpen elmondani ugyanazt. Például mondhatjuk azt, hogy „nagyon érdekes a javaslatod, ugyanakkor ebben a projektben most nem tudok részt venni”. „Látom, hogy társat keresel a terved megvalósításához, ezzel együtt is most nem én leszek az”.
A ködösítés is remek megoldás lehet olykor. Hatására a támadó verbális nyílvesszői képletesen eltűnnek a ködben. – Ez a valóságban egy nyugodt válaszadást jelent, ami nem védekező és nem is támadó. Például a „fél órát késtél, utálom, hogy állandóan átejtesz” támadásra mondhatjuk azt, hogy „sajnos tényleg elkéstem és látom, hogy ez dühít”- vázol egy lehetséges párbeszédet Tamás Kata. – Erre pl. a válasz lehet az, hogy „persze, hogy dühít, utálok rád várni, jó lenne, ha rám is gondolnál”. Mire mondhatjuk, hogy „igen, útközben aggódtam is azon, hogy mennyit kell várnod”. Ahhoz, hogy tudjuk, hogy mikor, milyen technikát használjunk, kell némi tudatosság, azaz valódi jelenlét a kommunikációban.

Önbizalom-növelés kommunikációval

Meghallgatásban rejlő erő

Ha a főnök hajlamos az agresszív kommunikációra, akkor visszajelzésként azt mondhatjuk, hogy pl. „amikor így beszélsz, félni kezdek, visszatérnél a megszokott hangerőhöz?” Próbáljuk meg elképzelni azt is, hogy a konkrét helyzeten túl miért lehet dühös. Lehet, hogy azért, mert pl. a gyermeke beteg és tehetetlennek érzi magát. Ha megfelelő a helyzet, kérdezzük meg, mi bántja és ismerjük el az érzéseit. Az erőnket leginkább azzal érzékeltethetjük, ha magabiztosan meghallgatjuk, elmondhatja, hogy milyen érzések vannak benne, és ha ez nem megy, akkor segíthetünk neki megfogalmazni. Eközben ráébredhetünk, hogy bármilyen ijesztőnek tűnik is a viselkedése, ő is csak egy esendő ember.

Felvételi interjún

A találkozóra a szokásos módon túl, egy nagyon hatásos önbizalom-növelő módszerrel is készülhetünk. – Az interjú előtt menjünk el a mosdóba és széttárt kezekkel, s lábakkal álljunk két percig. A jógából ismert harcos pózt is felvehetjük, a lényeg az, hogy megnöveljük a fizikai kiterjedésünket – ajánlja a kommunikációs szakember. – Kutatások bizonyítják, hogyha felveszünk egy hatalmi pozíciót, akkor a tesztoszteronszintünk húsz százalékkal nő, míg, ha összehúzzuk magunkat és ülve, hajlott háttal a telefonunkat böngésszük, akkor huszonöt százalékkal csökken. A kortizolszintünk – ami tartós stressz hatására nő – e hatalmi pozícióban szintén csökken. E hormonális változások hatására sokkal magabiztosabban, asszertívebben tudunk reagálni adott helyzetben.

Hitelesen kommunikálva

Nagyon zavaró, ha mást mondunk, mint amit a nonverbális kommunikációnkkal üzenünk. A felvételiztető persze annak fog hinni, amit a testünkkel közvetítünk. Úgy kommunikálhatunk hitelesen, ha feltérképezzük, hogy mi zajlik bennünk és ehhez igazítjuk hozzá azt, amit mondunk.
A kiállásukat, a kommunikációnkat az is befolyásolhatja, ha negatív gondolatok száguldoznak a fejünkben. Lényeges, hogy tudatában legyünk ennek. Ha – mint egy külső megfigyelő – elkezdjük figyelni önmagunkat, akkor feltárulhat előttünk a gondolat- és érzelemvilágunk. Így hosszú távon mélyebb önismeretre tehetünk szert, ráadásul a kívánt változás magától megtörténik, a tudatosság ugyanis újfajta viselkedésmódra sarkall.

Források

• Az interjút Tamás Katával, az Asszertív Akadémia trénerével Kiss Eszter készítette a Diéta és Fitnesz Magazin 2019 novemberi számába.
• People photo created by freepik – www.freepik.com

Hozzászólások

hozzászólás