Szükségletek listája. Katalízis - motivációs modell, alapmotívumok, motívációs elmélet.
Miért lényeges, hogy meg tudjuk fogalmazni a szükségleteinket, vágyainkat, értékeinket, azaz a minket mozgató legbensőbb motívumokat?
Mivel szükségleteink megfogalmazása nem egy egyszerű és hétköznapi tevékenység, ezért sokat tud segíteni egy csoportosítási rendszer, amely támpontot ad a megnevezésükhöz.
A legtöbb kutató szerint az emberi alapszükségletek száma véges, és ezek függetlenek tértől és időtől, míg a szükségletek kielégítési stratégiái végtelen számúak lehetnek, és az adott kultúrától, helytől, időtől, az egyén fejlődési/életkori szakaszától függően változnak.
A motívumok és szükségletek rendszerezésének próbálkozásai egyidősek a pszichológia születésével. Freud élet- és halálösztöne, Jung extro- és introverziója, Elliot és Church megközelítő és elkerülő motivációja, Gray BIS-BAS modellje, Maslow szükséglethierarchiája, Deci & Ryan öndeterminációs elmélete csak néhány ebből a hatalmas anyagból. Ugyanakkor oktatási célból nem találtam olyan rendszert, amit szívesen használnék.
Tudományosan a modellek egy része nem bizonyított vagy egyenesen cáfolt (lásd pl: Hol tévedett Maslow), illetve amiket sikerült bizonyítani (pl.: Gray, Deci & Ryan), azokat pedig kevéssé találtam specifikusnak. Így nem volt más hátra, mint egy saját rendszer megalkotása: így született a KATALÍZIS modell.
A Katalízis modell 6+1 csoportba sorolja a szükségleteket. Íme a hét alapszükséglet-csoport neve, definíciói, és a csoportba tartozó szükségletek listája.
Katalízis – motivációs modell, alapmotívumok, motívációs elmélet
A szükségletek részletesebben (és mobilon is olvasható formátumban):
Motívumcsoport |
Definíció |
Példa motívumok |
---|---|---|
Autonómia | Az egyén különálló létének biztosítása. | autonómia, befejezettség, bizonyosság, biztonság, egészség, egyediség, egyedüllét, élet, étel, fedél, határok, identitás, integritás, ital, különbözőség, láthatóság, levegő, lezárás, megtartás, méltóság, önállóság, önbizalom, önbecsülés, tér |
Élmény | A külvilág információinak aktív keresése. | éberség, elevenség, élvezet, érintés, érzékiség, felfedezés, humor, izgalom, játékosság, kaland, kényelem, kíváncsiság, kockázatvállalás, mobilitás, mozgás, spontaneitás, szenvedély, szabálytalanság, szexualitás, újdonság, változatosság |
Cselekvés | A külvilág aktív változtatása. | alkotás, birtoklás, cél, cselekvés, energia, erő, fejlesztés, gyorsaság, hozzájárulás, hatalom, hatékonyság, kezdeményezés, kontroll, következetesség, megvalósítás, motiváció, ösztönzés, siker, teljesítmény, teremtés, uralom, változtatás, visszajelzés |
Kapcsolat | Különböző minőségek közötti kapcsolat. | barátság, egyenlőség, egyensúly, együttműködés, harmónia, intimitás, hitelesség, jelenlét, kommunikáció, kölcsönösség, közelség, közösség, meghittség, összhang, pártatlanság, szeretet, szövetség, társaság |
Gondolkodás | A belső valóság aktív változtatása. | előrelátás, értelem, fejlődés, gondolkodás, komolyság, meghallgatás, önismeret, önkifejezés, önmegtartóztatás, önreflexió, perspektíva, tanulás, tervezés, választás, változás |
Intuíció | A belső információk aktív keresése. | állandóság, békesség, egyértelműség, egyszerűség, esztétika, fantázia, folyamatosság, intuíció, képzelet, kiszámíthatóság, könnyedség, kreativitás, lassítás, megfontoltság, nyugalom, őszinteség, pihenés, rend, stabilitás, szabályosság, szépség, találékonyság, tisztaság, tisztánlátás, tudás, tudatosság, türelem |
Egység | Belemerülés egy nagyobb egységbe. | alázat, altruizmus, bizalom a másikban, egyesülés, egyetértés, egység, elengedés, feloldódás, hasonlóság, megnyílás, nyitottság, önátadás, önfeláldozás, önfeledtség, spiritualitás, szabadság, teljesség, transzcendencia |
Görgess lejjebb egy nyomtatható motívumok listája érdekében, illetve találsz egy részletesebb magyarázatot is a Katalízis modellről! ↓↓↓
Ha szeretnéd gyakorolni érzéseid, szükségleteid felismerését, kommunikációját, a hatékonyabb fellépést, akkor ezeken a helyeken rengeteget tudsz fejlődni, vagy látogass el a shopunkba a teljes kurzus és tréningválasztékért:
Az asszertivitás összes lényeges technikája egyetlen videókurzusban, hogy a Te kommunikációd is szintet léphessen! Részletek: Nagy asszertivitás videókurzus
A képzés segít érzelmileg nehéz helyzetekben a vitát párbeszéddé, a félreértést valódi megértéssé változtatni. Részletekért kattints ide: Értő figyelem tréning.
A szükségletek felsorolása letölthető pdf formátumban, A/4-es lapra nyomtathatóan – Szükségletek listája – vagy kattints a képre!
A pszichológia születése óta nem alakult ki egységes álláspont azzal kapcsolatban, hogy mik az alapvető emberi motívumok, ezek hogyan rendszerezhetőek, illetve mi a kapcsolatuk a viselkedéssel és a személyiséggel. Ehhez a kérdéskörhöz járul hozzá ez a fraktál felépítésű modell.
A motívumok olyan egyénre jellemző energetikai elvek, amelyek egységes rendszerbe szervezik az egyén biológiai, társas, és pszichés folyamatait, tudatosan vagy tudattalanul alakítva a beérkező (figyelem, észlelés, érzékelés, intuíció), és a kimenő (érzelmek, gondolkodás, viselkedés) információkat.
A legtöbb személyiségről, motívumokról szóló elképzelés háttérben felismerhető két jellemző. Az egyik egy határokat feloldó és hasonlóságot eredményező, a másik pedig a határokat képző, különbségekért felelős erő. Ez a két egymással ellentétes, ugyanakkor egymást kiegészítő erő adja a modell fő tengelyét, és azt mutatja, hogy az élőlénynek mi a fontos: inkább saját integritásának megőrzése (Autonómia), vagy inkább a feloldódás egy tőle nagyobb egységben (Egység). Minden életforma e két polaritás közötti egyensúly megtalálásán fáradozik, és így az Autonómia és az Egység végpontok mentén kialakul a Kapcsolat. Ez a hármas felosztás szoros kapcsolatban áll Freud ID (“Határok +”), EGO (“Kapcsolat”), és SUPEREGO (“Határok -“) fogalmaival. A modell feljebbi részein a gátlás, lentebbi szegmenseiben inkább az aktiváció játszik szerepet.
Ez a háromelemű rendszer fraktálszerűen tovább fejlődik: differenciálódik és integrálódik. Az Autonómia az információáramlás iránya szerint két ágra bomlik: a külső világ aktív információkeresése (pl.: felfedezés, újdonságkeresés, kíváncsiság) Élmény, illetve a külső világ megváltoztatására irányulva (pl.: kontroll, siker, hatalom, erő) Cselekvés lesz. Ugyanez történik a másik polaritással is. Az Egység tengelyvégpontból Intuíció (a belső világ információinak aktív keresése, pl intuíció, nyugalom, fantázia, rend) és Gondolkodás lesz (a belső világ aktív megváltoztatása (gondolkodás, tervezés, reflektálás, fejlődés). Ezek szorosan kapcsolódnak Jung négy kognitív funkciójához: gondolkodás, érzés, érzékelés, intuíció.
A 7 szükségletcsoport két nagyobb főcsoportba osztható, amelyek a Kapcsolat révén vannak összeköttetésben. A lenti régió a testi, materiális világra jellemző extrovertált, míg a fenti régió a pszichés világra jellemző introvertált tulajdonságok, szükségletek gyűjtőhelye. Ez megfelel a freudi Id-Ego-Superego felosztásnak.
A lefelé és fölfelé irányuló folyamatokban felismerhető a freudi Eros és Thanatos, a Percepció és Akció tengely két végpontja a Jung 4 kognitív funkciójával van átfedésben, míg a későbbi analitikus irányzatok (Bowlby, Ainsworth, Mahler, Fonagy&Target) a középen elhelyezkedő Kapcsolatnak, azaz a kötődésnek adtak nagyobb hangsúlyt.
Az itt felsorolt emberi alapszükségletek jogosak. Ha ki tudok állni értük olyan módon, hogy közben mások alapszükségleteit nem destruálom úgy, hogy az engem tovább korlátozzon, akkor viselkedésem asszertív.
Amikor szükségleteim épp nem elégülnek ki, és emiatt negatív érzelmek keletkeznek bennem, az többféle reakciót, megküzdést eredményezhet:
Ha képes vagyok magamban tudatosítani, hogy ez nekem most nem tetszik, mert amire vágytam, az nem elégült ki, és ezt képes is vagyok elmondani a másiknak a kapcsolatban, akkor asszertíven viselkedem. Ez a fajta viselkedés természetesen van, hogy nem jön létre. Nézzünk néhány okot, ami akadályozhatja a folyamatot: