Szükségletek listája

Érzések listája! 238 érzés a jobb önkifejezésért.
Érzések listája
2016-09-06

Szükségletek listája

Katalízis modell - Az emberi szükségletek rendszere

Katalízis modell - Az emberi szükségletek rendszere

Az asszertivitás igen fontos lépése, hogy felismerjük érzéseink mögött meghúzódó szükségleteinket. Ebben sokat tud segíteni egy szükségleteinkről alkotott rendszer, hogy jobban meg tudjuk fogalmazni, mit szeretnénk.

Miért lényeges, hogy meg tudjuk fogalmazni a szükségleteinket?

  1. Azért, mert nagyobb a valószínűsége, hogy kielégülnek, ha tudjuk mit akarunk.
  2. A win-win szituáció esélye jelentősen megnövekszik, hiszen a szükségletek megfogalmazása sokkal szélesebb alapot ad a megegyezésre. Ha közlöm, hogy milyen konkrét módon akarom kielégíteni a szükségletemet – “El szeretnék Veled menni ma este a Pandzsabi indiai étterembe.” – akkor elképzelhető, hogy ez ütközik a másik igényeivel “Én ma a barátaimmal megyek focizni.” Ha viszont általános szükségleteim előtérbe állításával azt mondom, hogy “Szeretnék Veled kettesben tölteni néhány órát ezen a héten.“, akkor exponenciálisan nő az együtt töltött este valószínűsége. Az előző esetben, tehát a szükséglet konkrét megvalósításának megfogalmazásakor kisebb esélyünk van a mindkettőnket kielégítő megoldás megtalálására.
  3. A harmadik ok szükségleteink szavakba öntésére az az, hogy segítségükkel tudunk felelősséget vállalni érzéseinkért.

Mivel szükségleteink megfogalmazása nem egy egyszerű és hétköznapi tevékenység, ezért sokat tud segíteni egy csoportosítási rendszer, amely támpontot ad a megnevezésükhöz.

Mi is az a szükséglet?

A szükséglet meghatározása az Amerikai Pszichológiai Társaság szerint (VandenBos, 2015, 692 o.) „egy olyan feszültség az organizmusban, amely túléléshez, jólléthez vagy személyes kiteljesedéshez szükséges dolog nélkülözéséből fakad”.

Az egyik legelfogadottabb definíció szerint a motívumok olyan “viszonylag állandó egyéni jellemzők, amelyek aktiválják, irányítják, és kiválasztják a viselkedést a környezetben fennálló lehetőségek és korlátok közegében” (McClelland, 1984).

A motívumok az én definíciómban: “olyan egyénre jellemző energetikai elvek, amelyek egységes rendszerbe szervezik az egyén biológiai, társas, és pszichés folyamatait, tudatosan vagy tudattalanul alakítva a beérkező (figyelem, észlelés, érzékelés, intuíció), és a kimenő (érzelmek, gondolkodás, viselkedés) információkat.

Az emberi szükségletek végesek, függetlenek tértől és időtől, míg ezek kielégítési stratégiái végtelenek, és az adott kultúrától, helytől, időtől, az egyén fejlődési/életkori szakaszától függően változnak.

A szükségletek rendszerei

A motívumok és szükségletek rendszerezésének próbálkozásai egyidősek a pszichológia születésével. Freud élet- és halálösztöne, Jung extro- és introverziójaElliot és Church megközelítő és elkerülő motivációja, Gray BIS-BAS modellje, Maslow szükséglethierarchiája, Deci & Ryan öndeterminációs elmélete csak néhány ebből a hatalmas anyagból. Ugyanakkor oktatási célból nem találtam olyan rendszert, amit szívesen használnék. Tudományosan a rendszerek egy része nem bizonyított vagy egyenesen cáfolt (lásd pl: Hol tévedett Maslow), illetve amiket sikerült bizonyítani (pl.: Gray, Deci & Ryan), azokat pedig kevéssé találtam specifikusnak. Így nem volt más hátra, mint egy saját rendszer megalkotása: így született a KATALÍZIS modell! 🙂

Szükségletek listája

A Katalízis modell 6+1 csoportba sorolja a szükségleteket. Íme a hét alapszükséglet-csoport neve, definíciói, és a csoportba tartozó szükségletek listája.

Határok – Percepció – Reakció – Kapcsolat Reakció + Percepció + Határok +
Belemerülés egy nagyobb egységbe. A belső információk aktív keresése. A belső valóság aktív változtatása. Különböző minőségek közötti kapcsolat. A külvilág aktív változtatása. A külvilág információinak aktív keresése. Az egyén különálló létének biztosítása.
alázat
altruizmus

bizalom
egyesülés

egyetértés
egység
elengedés
feloldódás
harmónia
hasonlóság

megnyílás
nyitottság
önátadás
önfeláldozás
önfeledtség
spiritualitás

szabadság
teljesség
transzcendencia
állandóság
békesség
egyértelműség
egyszerűség
esztétika
fantázia
figyelem
folyamatosság
intuíció
képzelet
kiszámíthatóság
könnyedség
kreativitás
lassítás
megértés

megfontoltság
nyugalom
őszinteség
pihenés
rend
stabilitás
szabályosság
szépség
találékonyság

tisztaság
tisztánlátás
tudás
tudatosság
türelem
előrelátás
értelem
fejlődés

gondolkodás

komolyság
meghallgatás

önismeret
önkifejezés

önmegtartóztatás
önreflexió
perspektíva
tanulás
tervezés

választás
változás
barátság
egyenlőség
egyensúly

együttérzés
együttlét
együttműködés
elfogadás
elismerés
empátia
gyengédség
hála
intimitás

hitelesség
jelenlét

kommunikáció
kölcsönösség
könyörület

közelség
közösség
megbecsülés

meghittség
megosztás
odafordulás

odatartozás
összhang
pártatlanság
részvét

részvétel
segítség
szeretet

szövetség
társaság

tisztelet
alkotás
birtoklás
cél
cselekvés
energia
erő
felelősségvállalás
fejlesztés
gyorsaság
hozzájárulás
hatalom
hatékonyság
kezdeményezés
kontroll

következetesség
megvalósítás
motiváció
ösztönzés
siker

teljesítmény
teremtés
uralom
változtatás
visszajelzés
éberség
elevenség

élvezet
érdeklődés
érintés
érzékiség
felfedezés
humor
izgalom
játékosság
kaland
kényelem
kíváncsiság
kockázatvállalás
mobilitás

mozgás
spontaneitás
szenvedély

szabálytalanság
szexualitás
újdonság
változatosság
autonómia
befejezettség
bizonyosság
biztonság

egészség
egyediség
egyedüllét
élet
étel
fedél
határok
identitás
integritás
ital
különbözőség
láthatóság
levegő

lezárás
megtartás
méltóság
önállóság

önbizalom
önbecsülés
tér

A szükségletek listája nyomtatható formátumban

A szükségletek rendszere

A Katalízis modell az emberi szükségleteket tehát 7 csoportba sorolja. Ebben a komplex és dialektikus rendszerben a szükségletek a tárgyi és emberi világgal való kapcsolódás köré rendeződnek, amely nélkül a többi szükséglet nem tud kielégülni.

 A Katalízis szükségletmodell három tengelye

Ennek a szükségletmodellnek a legfőbb tengelye a Határok tengely. Önmagában a Határok- és a Határok+ végpont (lásd például: intro-extroverzió, id-superego, elkerülés-megközelítés) is elég lenne a folyamatok magyarázatához, csak sajnos a legtöbb rendszer megáll itt, pedig ettől szerintem tudunk specifikusabbak lenni. Ezért született a másik két tengely, ami a bejövő és kimenő információk segítségével tovább részletezi a csoportosítást. A tengelyek tehát az alábbi kérdésekre válaszolnak:

  1. Határok tengely | hogyan viszonyulunk a világhoz?
  2. Percepció tengely | hogyan szerzünk a világról információt?
  3. Reakció  tengely | hogyan adunk a világnak információt?

A Határok tengely az introverzió, extraverzió, barátságosság, szociális rátermettség fogalmaival kapcsolatos, a Percepció tengely az újdonságkeresés, szenzoros élménykeresés, arousal, self-monitoring, élménytípus fogalmakkal rokon, a Reakció tengelyt pedig a BIS/BAS modell, fight-or-flight, passzivitás-asszertivitás-agresszió, ágencia, érzelemkifejezés, neuroticizmus, lelkiismeretesség, energia, személyes hatékonyság, önirányítottság, dominancia, indulati típus fogalmai mentén képzelem el.

Katalízis modell - Az emberi szükségletek rendszere

Katalízis modell – Az emberi szükségletek rendszere

A modell két főcsoportja és a pszichoanalízis

A 7 szükségletcsoport két nagyobb főcsoportba osztható, amelyek a Kapcsolat révén vannak összeköttetésben. A lenti régió (+ jelű végpontok) a testi, materiális világra jellemző extrovertált, míg a fenti régió (- jelű végpontok) a pszichés világra jellemző introvertált tulajdonságok, szükségletek gyűjtőhelye. Ez megfelel a freudi Id-Ego-Superego felosztásnak.

A lefelé és fölfelé irányuló folyamatokban felismerhető a freudi Eros és Thanatos, a Percepció és Reakció tengely két végpontja a Jung 4 kognitív funkciójával van átfedésben, míg a későbbi analitikus irányzatok (Bowlby, Ainsworth, Mahler, Fonagy&Target) a középen elhelyezkedő Kapcsolatnak, azaz a kötődésnek adtak nagyobb hangsúlyt.

Források

  • Alderfer, C. (1989). Theories reflecting my personal experience and life dent. The Journal of Applied Behavioral Science, 25(4), 351-351.
  • Deci, E., & Ryan, R. (Eds.), (2002). Handbook of self-determination research. Rochester, NY: University of Rochester Press.
  • Gibson, J. L., Ivancevich, J. M., & Donnelly, J. H., Jr. (1985). Organizations: Behavior, structure, processes. Plano, TX: Business Publications, Inc.
  • Max-Neef, M. A., Elizalde, A., Hopenhayn, M. (1989). Human scale development: conception, application and further reflections. New York: Apex.
  • Maslow, A. H. (1943). A Theory of Human Motivation. Psychological Review, 50, 370-396.
  • McClelland, D. C. (1965). Toward a theory of motive acquisition. American Psychologist, Vol 20(5), May 1965, 321-333.
  • McClelland, D. C. (1984). Motives, Personality, and Society: Selected Papers. New York: Praeger.
  • McGuire, W. J. (1976). Some Internal Psychological Factors Influencing Consumer Choice. Journal of consumer Research. 302-19.
  • Murray, H. A. (1938). Explorations in personality. New York: Oxford University Press.
  • VandenBos, G. R. (Ed.). (2015). APA dictionary of psychology (2nd ed.). Washington, DC: American Psychological Association.

Hozzászólások

hozzászólás