Szükségletek listája

Érzések listája! 238 érzés a jobb önkifejezésért.
Érzések listája
2016-09-06

Szükségletek listája

Szükségletek, értékek, motívumok

Szükségletek, értékek, motívumok

Az asszertivitás fontos lépése, hogy felismerjük érzéseink mögött meghúzódó szükségleteket, vágyakat, értékeket, motívumokat.

Miért lényeges, hogy meg tudjuk fogalmazni a szükségleteinket, vágyainkat, értékeinket, azaz a minket mozgató legbensőbb motívumokat?

  1. Azért, mert nagyobb a valószínűsége, hogy igényeink meghallgatásra találnak, szükségleteink kielégülnek, ha tudjuk mit akarunk.
  2. A mindkettőnk számára nyerő, win-win szituáció esélye jelentősen megnövekszik, hiszen a szükségletek megfogalmazása sokkal szélesebb alapot ad a megegyezésre.
    • Ha közlöm, hogy milyen konkrét módon akarom kielégíteni a szükségletemet – “El szeretnék Veled menni ma este a Pandzsabi indiai étterembe.” – akkor elképzelhető, hogy ez ütközik a másik igényeivel: “Én ma a barátaimmal megyek focizni.
    • Ha viszont általános szükségleteim előtérbe állításával azt mondom, hogy “Jó lenne kettesben tölteni néhány órát ezen a héten – szükségem lenne némi meghallgatásra, és szívesen ennék Veled valami finomat. “, akkor exponenciálisan nő az együtt töltött este valószínűsége, hiszen el lehet kezdeni beszélgetni, hogy ki mit szeretne és hogyan lehetne ezt együtt megcsinálni. Az előző esetben, tehát a szükséglet konkrét megvalósításának megfogalmazásakor kisebb esélyünk van a mindkettőnket kielégítő megoldás megtalálására.
  3. A harmadik ok szükségleteink szavakba öntésére az az, hogy segítségükkel tudunk felelősséget vállalni érzéseinkért. Ez elsősorban akkor nehéz, amikor valamilyen szükségletünk nem elégül ki, és emiatt negatív érzelmek keletkeznek bennünk. Megküzdési módjaink között a menekülés, harc, lefagyás mellett azok szavakban történő kifejezése lehet az egyik legcélravezetőbb opció.

Mivel szükségleteink megfogalmazása nem egy egyszerű és hétköznapi tevékenység, ezért sokat tud segíteni egy csoportosítási rendszer, amely támpontot ad a megnevezésükhöz.

Mi is az a szükséglet?

A szükséglet meghatározása az Amerikai Pszichológiai Társaság szerint (VandenBos, 2015, 692 o.) „egy olyan feszültség az organizmusban, amely túléléshez, jólléthez vagy személyes kiteljesedéshez szükséges dolog nélkülözéséből fakad”.

Az egyik legelfogadottabb definíció szerint a motívumok olyan “viszonylag állandó egyéni jellemzők, amelyek aktiválják, irányítják, és kiválasztják a viselkedést a környezetben fennálló lehetőségek és korlátok közegében” (McClelland, 1984).

A motívumok az én definíciómban: “olyan egyénre jellemző energetikai elvek, amelyek egységes rendszerbe szervezik az egyén biológiai, társas, és pszichés folyamatait, tudatosan vagy tudattalanul alakítva a beérkező (figyelem, észlelés, érzékelés, intuíció), és a kimenő (érzelmek, gondolkodás, viselkedés) információkat.

A legtöbb kutató szerint az emberi alapszükségletek száma véges, és ezek függetlenek tértől és időtől, míg a szükségletek kielégítési stratégiái végtelenek számúak lehetnek, és az adott kultúrától, helytől, időtől, az egyén fejlődési/életkori szakaszától függően változnak.

A szükségletek rendszerei

A motívumok és szükségletek rendszerezésének próbálkozásai egyidősek a pszichológia születésével. Freud élet- és halálösztöne, Jung extro- és introverziójaElliot és Church megközelítő és elkerülő motivációja, Gray BIS-BAS modellje, Maslow szükséglethierarchiája, Deci & Ryan öndeterminációs elmélete csak néhány ebből a hatalmas anyagból. Ugyanakkor oktatási célból nem találtam olyan rendszert, amit szívesen használnék. Tudományosan a modellek egy része nem bizonyított vagy egyenesen cáfolt (lásd pl: Hol tévedett Maslow), illetve amiket sikerült bizonyítani (pl.: Gray, Deci & Ryan), azokat pedig kevéssé találtam specifikusnak. Így nem volt más hátra, mint egy saját rendszer megalkotása: így született a KATALÍZIS modell! 🙂

Szükségletek listája

A Katalízis modell 6+1 csoportba sorolja a szükségleteket. Íme a hét alapszükséglet-csoport neve, definíciói, és a csoportba tartozó szükségletek listája.

Szükségletek, értékek, motívumok

Szükségletek, értékek, motívumok

A szükségletek részletesebben (és mobilon is olvasható formátumban):

Motívumcsoport

Definíció

Példa motívumok

Határok + Az egyén különálló létének biztosítása.  autonómia, befejezettség, bizonyosság, biztonság, egészség, egyediség, egyedüllét, élet, étel, fedél, határok, identitás, integritás, ital, különbözőség, láthatóság, levegő, lezárás, megtartás, méltóság, önállóság, önbizalom, önbecsülés, tér
Percepció + A külvilág információinak aktív keresése. éberség, elevenség, élvezet, érintés, érzékiség, felfedezés, humor, izgalom, játékosság, kaland, kényelem, kíváncsiság, kockázatvállalás, mobilitás, mozgás, spontaneitás, szenvedély, szabálytalanság, szexualitás, újdonság, változatosság
Reakció + A külvilág aktív változtatása. alkotás, birtoklás, cél, cselekvés, energia, erő, fejlesztés, gyorsaság, hozzájárulás, hatalom, hatékonyság, kezdeményezés, kontroll, következetesség, megvalósítás, motiváció, ösztönzés, siker, teljesítmény, teremtés, uralom, változtatás, visszajelzés
Kapcsolat Különböző minőségek közötti kapcsolat. barátság, egyenlőség, egyensúly, együttműködés, harmónia, intimitás, hitelesség, jelenlét, kommunikáció, kölcsönösség, közelség, közösség, meghittség, összhang, pártatlanság, szeretet, szövetség, társaság
Reakció – A belső valóság aktív változtatása. előrelátás, értelem, fejlődés, gondolkodás, komolyság, meghallgatás, önismeret, önkifejezés, önmegtartóztatás, önreflexió, perspektíva, tanulás, tervezés, választás, változás
Percepció – A belső információk aktív keresése. állandóság, békesség, egyértelműség, egyszerűség, esztétika, fantázia, folyamatosság, intuíció, képzelet, kiszámíthatóság, könnyedség, kreativitás, lassítás, megfontoltság, nyugalom, őszinteség, pihenés, rend, stabilitás, szabályosság, szépség, találékonyság, tisztaság, tisztánlátás, tudás, tudatosság, türelem
Határok – Belemerülés egy nagyobb egységbe. alázat, altruizmus, bizalom a másikban, egyesülés, egyetértés, egység, elengedés, feloldódás, hasonlóság, megnyílás, nyitottság, önátadás, önfeláldozás, önfeledtség, spiritualitás, szabadság, teljesség, transzcendencia

A szükségletek listája nyomtatható formátumban

A szükségletek felsorolása letölthető innen .pdf formátumban, A/4-es lapra nyomtathatóan – Szükségletek listája – vagy ha van hozzáférése, akkor lentebb a Scribdről egy kattintással.

Szükségletek listája by Tamás Kata on Scribd

A szükségletek rendszere

A pszichológia születése óta nem alakult ki egységes álláspont azzal kapcsolatban, hogy mik az alapvető emberi motívumok, ezek hogyan rendszerezhetőek, illetve mi a kapcsolatuk a viselkedéssel és a személyiséggel. Ehhez a kérdéskörhöz járul hozzá ez a fraktál felépítésű modell.

 A Katalízis motivációs modell

A motívumok olyan egyénre jellemző energetikai elvek, amelyek egységes rendszerbe szervezik az egyén biológiai, társas, és pszichés folyamatait, tudatosan vagy tudattalanul alakítva a beérkező (figyelem, észlelés, érzékelés, intuíció), és a kimenő (érzelmek, gondolkodás, viselkedés) információkat.

A legtöbb személyiségről, motívumokról szóló elképzelés háttérben felismerhető két jellemző. Az egyik egy határokat feloldó és hasonlóságot eredményező, a másik pedig a határokat képző, különbségekért felelős erő. Ez a két egymással ellentétes, ugyanakkor egymást kiegészítő erő adja a modell fő tengelyét, és azt mutatja, hogy az élőlénynek mi a fontos: inkább saját integritásának megőrzése (Határok +), vagy inkább a feloldódás egy tőle nagyobb egységben (Határok –). Minden életforma e két polaritás közötti egyensúly megtalálásán fáradozik, és így a Határok + és a Határok – végpontok mentén kialakul a Kapcsolat. Ez a hármas felosztás szoros kapcsolatban áll Freud ID (“Határok +”), EGO (“Kapcsolat”), és SUPEREGO (“Határok -“) fogalmaival. A modell feljebbi részein a gátlás, lentebbi szegmenseiben inkább az aktiváció játszik szerepet.

Ez a háromelemű rendszer fraktálszerűen tovább fejlődik: differenciálódik és integrálódik. A Határok – az információáramlás iránya szerint két ágra bomlik: a külső világ aktív információkeresése (pl.: felfedezés, újdonságkeresés, kíváncsiság) Percepció +, illetve a külső világ megváltoztatására irányulva (pl.: kontroll, siker, hatalom, erő) Reakció + lesz. Ugyanez történik a másik polaritással is. A Határok – tengelyvégpontból Percepció – (a belső világ információinak aktív keresése, pl intuíció, nyugalom, fantázia, rend) és Reakció – lesz (a belső világ aktív megváltoztatása (gondolkodás, tervezés, reflektálás, fejlődés). Ezek szorosan kapcsolódnak Jung négy kognitív funkciójához: gondolkodás, érzés, érzékelés, intuíció.

A modell két főcsoportja és a pszichoanalízis

A 7 szükségletcsoport két nagyobb főcsoportba osztható, amelyek a Kapcsolat révén vannak összeköttetésben. A lenti régió (+ jelű végpontok) a testi, materiális világra jellemző extrovertált, míg a fenti régió (- jelű végpontok) a pszichés világra jellemző introvertált tulajdonságok, szükségletek gyűjtőhelye. Ez megfelel a freudi Id-Ego-Superego felosztásnak.

A lefelé és fölfelé irányuló folyamatokban felismerhető a freudi Eros és Thanatos, a Percepció és Reakció tengely két végpontja a Jung 4 kognitív funkciójával van átfedésben, míg a későbbi analitikus irányzatok (Bowlby, Ainsworth, Mahler, Fonagy&Target) a középen elhelyezkedő Kapcsolatnak, azaz a kötődésnek adtak nagyobb hangsúlyt.

Az alapszükségletek jogosak

Az itt felsorolt emberi alapszükségletek jogosak. Ha ki tudok állni értük olyan módon, hogy közben mások alapszükségleteit nem destruálom úgy, hogy az engem tovább korlátozzon, akkor viselkedésem asszertív.

Amikor szükségleteim épp nem elégülnek ki, és emiatt negatív érzelmek keletkeznek bennem, az többféle reakciót, megküzdést eredményezhet:

  1. Harc (agresszív)
  2. Menekülés (passzív)
  3. Lefagyás (passzív-agresszív)
  4. Kapcsolatban maradva közlés (asszertív)

Ha képes vagyok magamban tudatosítani, hogy ez nekem most nem tetszik, mert amire vágytam, az nem elégült ki, és ezt képes is vagyok elmondani a másiknak a kapcsolatban, akkor asszertíven viselkedem. Ez a fajta viselkedés természetesen van, hogy nem jön létre. Nézzünk néhány okot, ami akadályozhatja a folyamatot:

  • Van aki nem tudja, mit érez.
  • Van, aki érzi, de nem tudja, milyen szükséglet van mögötte.
  • Van, aki szükségletét tudja, csak azt gondolja, hogy az nem jogos.
  • Van, aki szerint jogos a szükséglete, csak elképzelésében mások szerint nem az.
  • Van, aki minden előzővel tisztában van, csak nem tudja, hogyan kéne érvényesíteni, ahelyett hogy maladaptív megközdésekkel próbálkozik.

Források

  • Alderfer, C. (1989). Theories reflecting my personal experience and life dent. The Journal of Applied Behavioral Science, 25(4), 351-351.
  • Deci, E., & Ryan, R. (Eds.), (2002). Handbook of self-determination research. Rochester, NY: University of Rochester Press.
  • Gibson, J. L., Ivancevich, J. M., & Donnelly, J. H., Jr. (1985). Organizations: Behavior, structure, processes. Plano, TX: Business Publications, Inc.
  • Max-Neef, M. A., Elizalde, A., Hopenhayn, M. (1989). Human scale development: conception, application and further reflections. New York: Apex.
  • Maslow, A. H. (1943). A Theory of Human Motivation. Psychological Review, 50, 370-396.
  • McClelland, D. C. (1965). Toward a theory of motive acquisition. American Psychologist, Vol 20(5), May 1965, 321-333.
  • McClelland, D. C. (1984). Motives, Personality, and Society: Selected Papers. New York: Praeger.
  • McGuire, W. J. (1976). Some Internal Psychological Factors Influencing Consumer Choice. Journal of consumer Research. 302-19.
  • Murray, H. A. (1938). Explorations in personality. New York: Oxford University Press.
  • VandenBos, G. R. (Ed.). (2015). APA dictionary of psychology (2nd ed.). Washington, DC: American Psychological Association.

Hozzászólások

hozzászólás