Szükségletek listája

Az asszertivitás fontos lépése, hogy felismerjük érzéseink mögött meghúzódó szükségleteket, vágyakat, értékeket, motívumokat.

Miért fontosak a szükségletek?

Miért lényeges, hogy meg tudjuk fogalmazni a szükségleteinket, vágyainkat, értékeinket, azaz a minket mozgató legbensőbb motívumokat?

1. Azért, mert nagyobb a valószínűsége, hogy igényeink meghallgatásra találnak, szükségleteink kielégülnek, ha tudjuk mit akarunk.
2. A mindkettőnk számára nyerő, win-win szituáció esélye jelentősen megnövekszik, hiszen a szükségletek megfogalmazása sokkal szélesebb alapot ad a megegyezésre.
   • Ha közlöm, hogy milyen konkrét módon akarom kielégíteni a szükségletemet – “El szeretnék Veled menni ma este a Pandzsabi indiai étterembe.” – akkor elképzelhető, hogy ez ütközik a másik igényeivel: “Én ma a barátaimmal megyek focizni.“
   • Ha viszont általános szükségleteim előtérbe állításával azt mondom, hogy “Jó lenne kettesben tölteni néhány órát ezen a héten – szükségem lenne némi meghallgatásra, és szívesen ennék Veled valami finomat. “, akkor exponenciálisan nő az együtt töltött este valószínűsége, hiszen el lehet kezdeni beszélgetni, hogy ki mit szeretne és hogyan lehetne ezt együtt megcsinálni. Az előző esetben, tehát a szükséglet konkrét megvalósításának megfogalmazásakor kisebb esélyünk van a mindkettőnket kielégítő megoldás megtalálására.
3. A harmadik ok szükségleteink szavakba öntésére az az, hogy segítségükkel tudunk felelősséget vállalni érzéseinkért. Ez elsősorban akkor nehéz, amikor valamilyen szükségletünk nem elégül ki, és emiatt negatív érzelmek keletkeznek bennünk. Megküzdési módjaink között a menekülés, harc, lefagyás mellett azok szavakban történő kifejezése lehet az egyik legcélravezetőbb opció.

Mivel szükségleteink megfogalmazása nem egy egyszerű és hétköznapi tevékenység, ezért sokat tud segíteni egy csoportosítási rendszer, amely támpontot ad a megnevezésükhöz.

Definiáljuk a szükségletet!

• A szükséglet meghatározása az Amerikai Pszichológiai Társaság szerint (VandenBos, 2015, 692 o.) „egy olyan feszültség az organizmusban, amely túléléshez, jólléthez vagy személyes kiteljesedéshez szükséges dolog nélkülözéséből fakad”.
• Az egyik legelfogadottabb definíció szerint a motívumok olyan “viszonylag állandó egyéni jellemzők, amelyek aktiválják, irányítják, és kiválasztják a viselkedést a környezetben fennálló lehetőségek és korlátok közegében” (McClelland, 1984).
• A motívumok az én definíciómban: “olyan egyénre jellemző energetikai elvek, amelyek egységes rendszerbe szervezik az egyén biológiai, társas, és pszichés folyamatait, tudatosan vagy tudattalanul alakítva a beérkező (figyelem, észlelés, érzékelés, intuíció), és a kimenő (érzelmek, gondolkodás, viselkedés) információkat.“

A legtöbb kutató szerint az emberi alapszükségletek száma véges, és ezek függetlenek tértől és időtől, míg a szükségletek kielégítési stratégiái végtelen számúak lehetnek, és az adott kultúrától, helytől, időtől, az egyén fejlődési/életkori szakaszától függően változnak.

Milyen szükséglet csoportosítások léteznek?

A motívumok és szükségletek rendszerezésének próbálkozásai egyidősek a pszichológia születésével. Freud élet- és halálösztöne, Jung extro- és introverziója, Elliot és Church megközelítő és elkerülő motivációja, Gray BIS-BAS modellje, Maslow szükséglethierarchiája, Deci & Ryan öndeterminációs elmélete csak néhány ebből a hatalmas anyagból. Ugyanakkor oktatási célból nem találtam olyan rendszert, amit szívesen használnék.

Tudományosan a modellek egy része nem bizonyított vagy egyenesen cáfolt (lásd pl: Hol tévedett Maslow), illetve amiket sikerült bizonyítani (pl.: Gray, Deci & Ryan), azokat pedig kevéssé találtam specifikusnak. Így nem volt más hátra, mint egy saját rendszer megalkotása: így született a KATALÍZIS modell.

Szükségletek listája – a Katalízis modell

A Katalízis modell 6+1 csoportba sorolja a szükségleteket. Íme a hét alapszükséglet-csoport neve, definíciói, és a csoportba tartozó szükségletek listája.

Katalízis – motivációs modell, alapmotívumok, motívációs elmélet

A szükségletek részletesebben (és mobilon is olvasható formátumban):

Görgess lejjebb egy nyomtatható motívumok listája érdekében, illetve találsz egy részletesebb magyarázatot is a Katalízis modellről! ↓↓↓

Ha szeretnéd gyakorolni érzéseid, szükségleteid felismerését, kommunikációját, a hatékonyabb fellépést, akkor ezeken a helyeken rengeteget tudsz fejlődni, vagy látogass el a shopunkba a teljes kurzus és tréningválasztékért:

A szükségletek listája nyomtatható formátumban

A szükségletek felsorolása letölthető pdf formátumban, A/4-es lapra nyomtathatóan – Szükségletek listája  – vagy kattints a képre!

Katalízis – motivációs modell, alapmotívumok, motívációs elmélet

A szükségletek rendszere

A pszichológia születése óta nem alakult ki egységes álláspont azzal kapcsolatban, hogy mik az alapvető emberi motívumok, ezek hogyan rendszerezhetőek, illetve mi a kapcsolatuk a viselkedéssel és a személyiséggel. Ehhez a kérdéskörhöz járul hozzá ez a fraktál felépítésű modell.

 A Katalízis motivációs modell

A motívumok olyan egyénre jellemző energetikai elvek, amelyek egységes rendszerbe szervezik az egyén biológiai, társas, és pszichés folyamatait, tudatosan vagy tudattalanul alakítva a beérkező (figyelem, észlelés, érzékelés, intuíció), és a kimenő (érzelmek, gondolkodás, viselkedés) információkat.

A legtöbb személyiségről, motívumokról szóló elképzelés háttérben felismerhető két jellemző. Az egyik egy határokat feloldó és hasonlóságot eredményező, a másik pedig a határokat képző, különbségekért felelős erő. Ez a két egymással ellentétes, ugyanakkor egymást kiegészítő erő adja a modell fő tengelyét, és azt mutatja, hogy az élőlénynek mi a fontos: inkább saját integritásának megőrzése (Autonómia), vagy inkább a feloldódás egy tőle nagyobb egységben (Egység). Minden életforma e két polaritás közötti egyensúly megtalálásán fáradozik, és így az Autonómia és az Egység végpontok mentén kialakul a Kapcsolat. Ez a hármas felosztás szoros kapcsolatban áll Freud ID (“Határok +”), EGO (“Kapcsolat”), és SUPEREGO (“Határok -“) fogalmaival. A modell feljebbi részein a gátlás, lentebbi szegmenseiben inkább az aktiváció játszik szerepet.

Ez a háromelemű rendszer fraktálszerűen tovább fejlődik: differenciálódik és integrálódik. Az Autonómia az információáramlás iránya szerint két ágra bomlik: a külső világ aktív információkeresése (pl.: felfedezés, újdonságkeresés, kíváncsiság) Élmény, illetve a külső világ megváltoztatására irányulva (pl.: kontroll, siker, hatalom, erő) Cselekvés lesz. Ugyanez történik a másik polaritással is. Az Egység tengelyvégpontból Intuíció (a belső világ információinak aktív keresése, pl intuíció, nyugalom, fantázia, rend) és Gondolkodás lesz (a belső világ aktív megváltoztatása (gondolkodás, tervezés, reflektálás, fejlődés). Ezek szorosan kapcsolódnak Jung négy kognitív funkciójához: gondolkodás, érzés, érzékelés, intuíció.

A modell két főcsoportja és a pszichoanalízis

A 7 szükségletcsoport két nagyobb főcsoportba osztható, amelyek a Kapcsolat révén vannak összeköttetésben. A lenti régió a testi, materiális világra jellemző extrovertált, míg a fenti régió  a pszichés világra jellemző introvertált tulajdonságok, szükségletek gyűjtőhelye. Ez megfelel a freudi Id-Ego-Superego felosztásnak.

A lefelé és fölfelé irányuló folyamatokban felismerhető a freudi Eros és Thanatos, a Percepció és Akció tengely két végpontja a Jung 4 kognitív funkciójával van átfedésben, míg a későbbi analitikus irányzatok (Bowlby, Ainsworth, Mahler, Fonagy&Target) a középen elhelyezkedő Kapcsolatnak, azaz a kötődésnek adtak nagyobb hangsúlyt.

Az alapszükségletek jogosak

Az itt felsorolt emberi alapszükségletek jogosak. Ha ki tudok állni értük olyan módon, hogy közben mások alapszükségleteit nem destruálom úgy, hogy az engem tovább korlátozzon, akkor viselkedésem asszertív.

Amikor szükségleteim épp nem elégülnek ki, és emiatt negatív érzelmek keletkeznek bennem, az többféle reakciót, megküzdést eredményezhet:

1. Harc (agresszív)
2. Menekülés (passzív)
3. Lefagyás (passzív-agresszív)
4. Kapcsolatban maradva közlés (asszertív)

Ha képes vagyok magamban tudatosítani, hogy ez nekem most nem tetszik, mert amire vágytam, az nem elégült ki, és ezt képes is vagyok elmondani a másiknak a kapcsolatban, akkor asszertíven viselkedem. Ez a fajta viselkedés természetesen van, hogy nem jön létre. Nézzünk néhány okot, ami akadályozhatja a folyamatot:

• Van aki nem tudja, mit érez.
• Van, aki érzi, de nem tudja, milyen szükséglet van mögötte.
• Van, aki szükségletét tudja, csak azt gondolja, hogy az nem jogos.
• Van, aki szerint jogos a szükséglete, csak elképzelésében mások szerint nem az.
• Van, aki minden előzővel tisztában van, csak nem tudja, hogyan kéne érvényesíteni, ahelyett hogy maladaptív megküzdésekkel próbálkozik.

Források

• Alderfer, C. (1989). Theories reflecting my personal experience and life dent. The Journal of Applied Behavioral Science, 25(4), 351-351.
• Deci, E., & Ryan, R. (Eds.), (2002). Handbook of self-determination research. Rochester, NY: University of Rochester Press.
• Gibson, J. L., Ivancevich, J. M., & Donnelly, J. H., Jr. (1985). Organizations: Behavior, structure, processes. Plano, TX: Business Publications, Inc.
• Max-Neef, M. A., Elizalde, A., Hopenhayn, M. (1989). Human scale development: conception, application and further reflections. New York: Apex.
• Maslow, A. H. (1943). A Theory of Human Motivation. Psychological Review, 50, 370-396.
• McClelland, D. C. (1965). Toward a theory of motive acquisition. American Psychologist, Vol 20(5), May 1965, 321-333.
• McClelland, D. C. (1984). Motives, Personality, and Society: Selected Papers. New York: Praeger.
• McGuire, W. J. (1976). Some Internal Psychological Factors Influencing Consumer Choice. Journal of consumer Research. 302-19.
• Murray, H. A. (1938). Explorations in personality. New York: Oxford University Press.
• VandenBos, G. R. (Ed.). (2015). APA dictionary of psychology (2nd ed.). Washington, DC: American Psychological Association.

Hozzászólások

hozzászólás