Az érzelmi intelligencia első lépése: Nevezd meg!

Asszertív kommunikáció gyakorlatok és példák. Asszertivitás gyakorlatok.

7 asszertív kommunikáció gyakorlat és példa – Én üzenetek

2018-06-27

A kiemelkedően magabiztos emberek 7 szokása

2018-08-27

Ha idegesek vagyunk, vagy épp szorongunk, jól jönne egy varázsgomb, ami segít lehiggadni? Nos, jó hírem van. A legújabb kutatások szerint az agy rendelkezik olyan eszközzel, ami akár az érzelmi intelligencia varázsgombjának is tekinthető! Negatív érzelmeink megnevezésével azok intenzitása jelentősen csökkenthető.

Egy kis bevezető

Az érzelmek a nyugati filozófiában inkább a testhez tartoznak, és mint ilyen, “rossz”-nak tekinthetőek: rosszra csábítanak. Az Arisztotelész által leírt tucatnyi érzelem negatívan befolyásolja morális döntéseinket, Aquinói Szt. Tamás szerint pedig a pokol kapuja felé vezetnek. A reneszánsz és a romantika kontrollálni akarta az érzelmeket a spirituális növekedés érdekében. Vagyis kultúránkban mintha alapvető ellentét feszülne a “jó” kognitív és a “rossz” érzelmi folyamatok között.

A legújabb kutatások szerint ugyanakkor a gondolati és érzelmi folyamatok nem választhatóak szét egymástól. Ugyanúgy, ahogy a test és a lélek, a gondolati és érzelmi történések is elválaszthatatlanok. Rengeteg szinten megy végbe az információk kognitív feldolgozása, és minden egyes szinten történik érzelmi címkézés is. Továbbá, az érzelmek mélyen beágyazottak testi folyamatainkba is.

Így adj utat érzelmeid erejének

Érzelmek – pókoktól való félelem

Los Angelesben végezték el pszichológus kutatók az alábbi kísérletet. 88 póktól félő embert kértek meg, hogy lassan közelítsenek meg egy szabadban elhelyezett nyitott dobozban mászkáló tarantula pókot, és ha eljutnak odáig, esetleg meg is érinthetik.

Ezek után a résztvevőket behívták a laborba, és 4 csoportba osztották őket.

Az első csoportot megkérték, írja le az élményét, beszéljen érzéseiről, pl: “Féltem attól a nagy szőrös póktól.“
A második csoporttól azt kérték, hogy próbálja csökkenteni a félelmét, hogy a pók kevésbé legyen ijesztő, pl: “A pók be van zárva, és nem tud bántani, vagyis igazából nem kell félnem.”
A harmadik csoport teljesen irreleváns témáról beszélt.
A negyedik csoport nem kapott instrukciót, egyszerűen csak találkozott a pókkal és bejött a laborba.

Érzelmi intelligencia munkában

Egy héttel később a résztvevők újra találkoztak a szabadban a pókkal, ugyanazzal az instrukcióval: lassan közelítsék meg a pókot, és próbálják akár meg is érinteni egy ujjal.

Dr. Craske és pszichológus társai mindeközben mérték, hogy az egyes résztvevők milyen közel merészkedtek, mennyire voltak stresszesek, mennyire izzadtak, stb…

És hogy mit találtak?

Az érzelmeit megnevező csoport tagjai mindhárom másikénál jobban teljesítettek: közelebb mentek, nem voltak annyira izgatottak, és a tenyerük kevésbé izzadt.

Magyarul, az érzelmek felismerése, elismerése, megnevezése ártalmatlanította a veszélyesnek tűnő érzelmeket.

Hogy mindez hogyan lehetséges?

A negatív érzelmek elismerése és megnevezése segít megérteni az üzenetüket, így könnyebbé teszik a priorizálást és döntést, valamint erejük teljesítménybe fordítható. Ha rendszeresen gyakoroljuk a negatív érzelmek elfogadását, kialakulhat egy belső biztonságos tér, ahol a negatív érzelmeknek is helye van.

Amikor képesek vagyunk negatív érzelmeinket tőlünk különálló információforrásnak látni, akkor rájövünk, hogy ideiglenesek, és nemsokára valami más veszi át a helyüket. Amikor viszont elkerüljük őket, akkor csak intenzívebbek lesznek, szóval nem segít, ha mindig pozitívak akarunk maradni. Ennek a törekvésnek egyébként neve is van: érzelmi perfekcionizmus.

Az emberek egyharmada nehezen küzd meg negatív érzésekkel magában vagy másban. Úgyhogy legközelebb egy nehéz helyzetben csak nevezzük meg az érzelmet: “Dühös vagyok.”, “Elszomorodtam, hogy ezt mondod.”, “Uhhh, asszem félni kezdtem.”

Csak úgy, egyszerűen, ahogy van.

PS.: Ez az Érzelmek listája lehet, hogy tud segíteni.