Az érzelmi intelligencia első lépése: Nevezd meg!

Ha idegesek vagyunk, vagy épp szorongunk, jól jönne egy varázsgomb, ami segít lehiggadni? Nos, jó hírem van. A legújabb kutatások szerint az agy rendelkezik olyan eszközzel, ami akár az érzelmi intelligencia varázsgombjának is tekinthető! Negatív érzelmeink megnevezésével azok intenzitása jelentősen csökkenthető.

Egy kis bevezető

Az érzelmek a nyugati filozófiában inkább a testhez tartoznak, és mint ilyen, “rossz”-nak tekinthetőek: rosszra csábítanak. Az Arisztotelész által leírt tucatnyi érzelem negatívan befolyásolja morális döntéseinket, Aquinói Szt. Tamás szerint pedig a pokol kapuja felé vezetnek. A reneszánsz és a romantika kontrollálni akarta az érzelmeket a spirituális növekedés érdekében. Vagyis kultúránkban mintha alapvető ellentét feszülne a “jó” kognitív és a “rossz” érzelmi folyamatok között.

A legújabb kutatások szerint ugyanakkor a gondolati és érzelmi folyamatok nem választhatóak szét egymástól. Ugyanúgy, ahogy a test és a lélek, a gondolati és érzelmi történések is elválaszthatatlanok. Rengeteg szinten megy végbe az információk kognitív feldolgozása, és minden egyes szinten történik érzelmi címkézés is. Továbbá, az érzelmek mélyen beágyazottak testi folyamatainkba is.

Így adj utat érzelmeid erejének

Los Angelesben végezték el pszichológus kutatók az alábbi kísérletet. 88 póktól félő embert kértek meg, hogy lassan közelítsenek meg egy szabadban elhelyezett nyitott dobozban mászkáló tarantula pókot, és ha eljutnak odáig, esetleg meg is érinthetik.

Ezek után a résztvevőket behívták a laborba, és 4 csoportba osztották őket.

1. Az első csoportot megkérték, írja le az élményét, beszéljen érzéseiről, pl: “Féltem attól a nagy szőrös póktól.“
2. A második csoporttól azt kérték, hogy próbálja csökkenteni a félelmét, hogy a pók kevésbé legyen ijesztő, pl: “A pók be van zárva, és nem tud bántani, vagyis igazából nem kell félnem.”
3. A harmadik csoport teljesen irreleváns témáról beszélt.
4. A negyedik csoport nem kapott instrukciót, egyszerűen csak találkozott a pókkal és bejött a laborba.

Érzelmi intelligencia munkában

Egy héttel később a résztvevők újra találkoztak a szabadban a pókkal, ugyanazzal az instrukcióval: lassan közelítsék meg a pókot, és próbálják akár meg is érinteni egy ujjal.

Dr. Craske és pszichológus társai mindeközben mérték, hogy az egyes résztvevők milyen közel merészkedtek, mennyire voltak stresszesek, mennyire izzadtak, stb…

És hogy mit találtak?

Az érzelmeit megnevező csoport tagjai mindhárom másikénál jobban teljesítettek: közelebb mentek, nem voltak annyira izgatottak, és a tenyerük kevésbé izzadt.

Magyarul, az érzelmek felismerése, elismerése, megnevezése ártalmatlanította a veszélyesnek tűnő érzelmeket.

Hogy mindez hogyan lehetséges?

Az érzelmek megnevezése a kapocs a gondolatok és az érzések között! Ha sikerül a kognitív és érzelmi folyamatokat összekapcsolnunk, az vezet ki a szenvedésből. Hozzá kell tennem, ez nem egy új találmány, csak ez a kísérlet is alátámasztja. Olvass bele ebbe a cikkembe: Freud és Buddha ugyanazt mondták!

Ha képesek vagyunk érzelmeinket tőlünk különálló információforrásnak látni, ami ideiglenes, és nemsokára valami más veszi át a helyét, sokat segíthetünk magunknak.

Legközelebb egy nehéz helyzetben csak nevezzük meg az érzelmet: “Dühös vagyok.”, “Elszomorodtam, hogy ezt mondod.”, “Uhhh, asszem félni kezdtem.”

Csak úgy, egyszerűen, ahogy van.

PS.: Ez az Érzelmek listája lehet, hogy tud segíteni.

Az érzelmi intelligencia első lépése – Nevezd meg!