Mikor álljak ki magamért és mikor ne?
Következmény vagy büntetés?
2020-04-30
RedWood Offices
2020-05-31Mikor álljak ki magamért és mikor ne?
Eléd állnak a sorban? A főnököd szerint elbaltáztad? Odaégett ételt hozott a pincér? Íme, egy módszer, ami segíthet eldönteni: állj ki magadért, vagy ne?
Amikor stresszhelyzetbe kerülünk, gyakran kell döntést hoznunk: inkább az önérvényesítés és a másik megváltoztatása, vagy inkább az elfogadás és magunk megváltoztatása irányába induljunk.
Az asszertív kommunikáció két technikája és a döntés közöttük
Az asszertív kommunikáció két legfontosabb készsége az önérvényesítés és a meghallgatás. Ezen technikák ismerete ugyanakkor nem feltétlenül elegendő ahhoz, hogy a legtöbb helyzetben hatékonyan viselkedjünk. Szükség van arra is, hogy tudjuk eldönteni egy stresszes helyzetben: álljunk-e ki magamunkért, vagy ne. Érvényesítsem-e saját megoldásomat a problémára, vagy hallgassam meg a másikat, ő hogyan oldaná meg?
A két viselkedésmód, hozzáállás között az önismeret segít tudatos döntést hozni. Ha tisztában vagyok azzal, hogy
- miben vagyok benne, tehát milyen a helyzet
- hogyan szoktam hasonló helyzetekben reagálni érzelmileg/viselkedésemben,
- miért reagálok úgy, tehát tisztában vagyok mozgatórugóimmal, motivációmmal, vágyaimmal,
- van információm arról, hogy a másik hogyan szokott reagálni és miért,
akkor rugalmasabban tudok dönteni és hatékonyabban fogok válaszolni egy kihívást jelentő helyzetre.
A stresszhelyzetek felismerése, a saját kognitív, érzelmi és viselkedéses reakcióim azonosítása, az érzelmek és motívumok kezelése mellett a tudatos döntéshozatalt egy FILÉ nevű technika is tudja segíteni, amely a Williams Életkészségek módszercsomagból való.
FILÉ – döntés érzelmileg nehéz helyzetekben
Bár az érzelmi önismeret az, ami valóban segít dönteni egy érzelmileg nehéz helyzetben, ugyanakkor az optimális magatartás kiválasztása érdekében alkalmazhatunk valamilyen technikát is.
Az egyik ilyen technika a FILÉ-zés, amely 4 kérdés feltételét jelenti az adott szituációval kapcsolatban. A kérdések arra vonatkoznak, hogy tudom-e befolyásolni a helyzetet és érdemes kiállnom magamért, vagy inkább engedjem el, fogadjam el a helyzetet és alkalmazkodjak. A 4 kérdés:
- F – FONTOS? Nélkülözhetetlenül fontos a kiváltó probléma megoldása? Fontos nekem ez az egész?
- I – INDOKOLT? Indokoltak a gondolataim, érzéseim az adott helyzetben, szem előtt tartva a valós helyzetet?
- L – LEHETSÉGES? Lehetséges a stresszort pozitívan befolyásolni? Képes vagyok pozitív irányba megváltoztatni a helyzetet?
- É – ÉRDEMES? Érdemes tennem valamit? Megéri az időt, energiát, fáradtságot, az áldozathozatalt?
Mikor álljak ki magamért és mikor ne?
Profi érzelemkezelés
Ha bármelyik fenti négy FILÉ kérdésre “nem” a válaszunk, akkor magunkkal foglalkozzunk!
Kezdjük el keresni, hogyan tudjuk túltenni magunkat a negatív gondolatainkon, érzéseinken, viselkedésünkön. Használjunk valamilyen érzelemkezelési technikát, például a relaxációs módszereket, keressük meg a helyzetben rejlő pozitívumokat, alkalmazzunk légzőtechnikákat, figyelem-elterelést, stb… Rengeteg érzelemkezelési technika olvasható itt: Érzelmek kezelése.
Ezek a technikák tehát saját magam megváltoztatására irányulnak. Nem a helyzetet, hanem az általa bennünk kiváltott érzelmeket kezeljük, így csökkenteni tudjuk a ránk gyakorolt negatív testi-lelki, viselkedésbeli következményeket.
A helyzet megváltoztatása
Amikor mind a négy FILÉ kérdésre “igen” a válaszunk, akkor álljunk ki magunkért!
Az önérvényesítés technikái abban segítenek, hogy érvényesítsük érdekeinket, mondjunk nemet, használjunk én-közléseket, fogalmazzuk meg konkrétan kéréseinket, stb… Ehhez többek között itt találtok anyagokat: asszertivitás.
Ezen módszerek tehát a szituáció megváltoztatását, megszüntetését, elkerülését, megelőzését, visszaszorítását szolgálják.
Mikor melyik? Álljak ki magamért vagy ne?
A saját magamért való kiállás és az elfogadás közti választás az egyik fontos eleme az asszertív kommunikációnak.
Ha nem sikerül megnyugtatóan döntenünk, akkor nagy valószínűséggel saját magunkban is ingadozni fogunk, mit is csináljunk. Ennek a bizonytalanságnak aztán gyakran passzív-agresszív viselkedés lesz a következménye: el is akarjuk érni a helyzet/másik ember megváltozását meg félünk is ettől. Itt egy kis segítség, hogyan ismerjük fel akár másokban, akár magunkban a passzív-agresszív viselkedést, és vannak tippek a kezelésre is: passzív-agresszív viselkedés jelei és kezelése.
