A meghallgatás ereje, avagy királyi út a viták elsimításához

A Diéta és Fitnesz magazin augusztusi számában interjút olvashatunk Tamás Kata pszichológussal az értő figyelem erejéről.

“Kiáradás-orientált világunk nem kedvez a befogadást feltételező meghallgatásnak. Pedig érdemes lenne újra felfedeznünk ezt az elfeledett módszert, mert hozzásegíthet minket ahhoz, hogy önmagunkat és beszélgetőtársunkat jobban megértsük, megismerjük és a vitás helyzeteket békében elrendezhessük.

A meghallgatás azért is mostohagyermek, mert ilyenkor a másik van a fókuszban, nem pedig a manapság középpontba állított én. Mindemellett a nagy rohanásban a minőségi idő is megfogyatkozott és egyre több időt töltünk a különféle digitális kütyük társaságában, így egyre kevesebb figyelem jut egymásra. Ha sikerül is beszélgetnünk, akkor sem hallgatjuk meg igazán a másikat, mert míg ő beszél, már azon gondolkozunk, hogy mit válaszoljunk, mit tanácsoljunk neki, vagy milyen saját hasonló történettel rukkoljunk elő.

Ha ilyen, felszínes módon vagyunk jelen meghallgatóként, azzal elszalasztjuk a lehetőségét annak, ami a meghallgatás egyik fő ajándéka, hogy önmagunkat és a másik embert mélyebben megismerhessük.

Amikor a viták elsimulnak

A meghallgatás alkalmazásának van még egy nagyon pozitív hozadéka, a segítségével könnyebben és eredményesebben oldhatunk meg vitás helyzeteket. Mindannyiunk életében vannak olyan emberek, akikkel nem tudunk könnyen szót érteni, pedig már minden általunk ismert eszközt – logikus érvelés, meggyőzés, könyörgés, felcsattanás – bevetettünk, mindhiába. Ilyenkor érdemes a meghallgatás technikáit alkalmazni. Amikor kérdezünk, reflektálunk, megértünk, befogadunk és visszatükrözzük azt, amit hallottunk – azzal a nemtől az igen felé mozdíthatjuk el a beszélgetőpartnerünket. Ahelyett, hogy dühöt és ellenállást váltanánk ki belőle, magunk mellé állíthatjuk és a társalgást nyugodt mederbe terelhetjük.

Több szintű visszatükrözéssel

– Ahhoz, hogy jelen legyünk és be tudjuk fogadni azt, amit a beszélgetőtársunk mond, először is jó, ha nem a bennünk felvetődő gondolatokra, hanem teljes figyelmünkkel a társunkra koncentrálunk, és több szinten visszatükrözzük azt, ami éppen történik benne – javasolja Tamás Kata pszichológus, kommunikációs tanácsadó.
– A meghallgatás alap szintjén arra reflektálunk, amit a beszélő mond. Akár úgy, hogy azt a saját értelmezésükön átszűrve elmondjuk. Pl. Ezt úgy értetted, hogy …?
Ennél magasabb szinten már azt is visszatükrözzük, hogy hogyan mondja, ill. azt, hogy milyen érzés lehetett benne, amikor az általa elmondottak megtörténtek. Pl.: Elhiszem, hogy csalódott voltál akkor…
– A meghallgatás legmagasabb szintjén – amelyhez komoly beleérző képességre, együttérzésre van szükség – már nem csak a beszélgetőtársunk gondolatait és érzéseit tükrözzük vissza, hanem megpróbáljuk kitalálni a viselkedése mögött meghúzódó okokat is. Pl. Azért volt csalódott, mert a partin szeretett volna megismerkedni valakivel, ehelyett egyedül ücsörgött egész idő alatt.

[Olvass többet az értő figyelem 7 legfontosabb lépéséről!]

A meghallgatás ereje – Diáta és Fitnesz Magazin interjúja Tamás Kata pszichológussal

A beszélő számára biztonságos közeget kell teremteni ahhoz, hogy meg tudjon nyílni, a hallgató részéről pedig bátorság szükséges ahhoz, hogy tényleg meg tudja hallgatni a másikat, hiszen nagy a kockázata annak, hogy az elmondottak hatására esetleg megváltozik valamivel kapcsolatban a véleménye, vagy ő maga változik meg. Ez a bátorság által létrehozott biztonság teremti meg minden sikeres tárgyalás és valódi beszélgetés alapját, simítja el a vitákat, fekteti le az együttműködést, a hosszú távú közös jövőt.

Introvertáltak előnyben

Sok tényezőtől függ az, hogy ki milyen szinten képes meghallgatni másokat. Egy temperamentumos, tettorientált embernek, aki rögtön megoldást javasol és tanácsot ad, lehet, hogy nehezebben megy ez. Aki viszont sokkal jobban megéli a saját belső világát, képes arra, hogy a beszélgető partnerére kellő mélységben odafigyeljen, gyakorolja vele szemben a megszentelt figyelmet. Számít az is, hogy az illető milyen közegben nőtt fel, mit tanult otthon, ill. a különböző szocializációs közegeiben, pl. az iskolában. A két nem között is van különbség e kérdésben: a lányok jobb meghallgatók, mint a fiúk. Továbbá az adott kultúrától is függ az, hogy hol és hogyan hallgatjuk meg a beszélgetőtársunkat.

Egymásra figyelve

A szakember szerint kellő odafigyeléssel a mindennapokban megteremthetjük az egymásra hangolódás lehetőségét. A családban lehet ez pl. a közös vacsora, ahol nincs helye a telefonoknak. A munkahelyen és az iskolában pedig a pozitív fegyelmezés módszerének egyik bevált gyakorlatát ajánlja alkalmazni a pszichológus. Pl. minden pénteken van egy hétzáró összejövetele az osztálynak, a részlegnek, stb., amikor mindenki elmondhatja, hogy milyen pozitív élményben volt része a héten, illetve mi az, ami negatívan érintette. Gyerekeknél nagy megnyugvást tud hozni az, ha az egymás közötti konfliktusaikat ily módon meg tudják beszélni. Ha azt tanulják meg már első osztályos koruktól kezdve, hogy a problémákat meg lehet beszélni, érdemes meghallgatni másokat, akkor egészen más felnőtt lesz belőlük, mintha fizikai szinten intéznék el a vitás ügyeiket.

Értő figyelem tréning

Ha nem-et mondunk…

– Persze előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a meghallgatást vissza kell utasítanunk – állapítja meg Tamás Kata – Ekkor elmondjuk, hogy mi játszódik le bennünk, mit szeretnénk, s ha úgy adódik, akkor akár ott is hagyhatjuk az illetőt. Pl. „Megijedtem attól, hogy az asztalra csaptál. Hallom, hogy dühös vagy és ez érthető, ugyanakkor, ha ilyen hangerővel beszélsz, akkor nem fogok tudni itt maradni.” De vigyázat, a hosszú távú kapcsolatokban megszentelt figyelem nélkül nem örömteli a lét!”

Kiss Eszter
Diéta és Fitnesz magazin
2019. augusztus

Olvasnivalók, források

• Értő figyelem tréning
• Diéta és Fitnesz – https://dietaesfitnesz.hu/csajok/tiszta-erobol-nyar-megjelent-a-dieta-es-fitnesz-augusztusi-szama-28234/
• Coffee photo created by freepik – www.freepik.com

Hozzászólások

hozzászólás