Az asszertivitás fontos készség egy munkahelyen is, hiszen úgy tudjuk érvényesíteni az igényeinket, hogy másokat közben nem gázolunk le. Az asszertivitást rengeteféleképp definiálják és számos tévhit kering a témában, ezeket összegyűjtöttük például itt: https://asszertivakademia.hu/2024-mi-nem-asszertivitas/ és itt: https://asszertivakademia.hu/hogyan-legyek-asszertiv-3-bevalt-lepes-a-hatekony-kommunikacioert/, a gyakori asszertív kommunikáció során elkövetett hibákról pedig itt olvashatsz: https://asszertivakademia.hu/11-gyakori-hiba-az-asszertiv-kommunikacioban/. Ebben a cikkben néhány izgalmas tényt és kutatási statisztikát gyűjtöttünk össze az asszertivitás világából.
Az Acuity Tréning 500 fő segítségével végzett kutatást a munkahelyi asszertivitást illetően. Az 500 különféle iparágban dolgozó alkalmazott olyan kérdésekre válaszolt, mint hogy mennyire tartják magukat asszertívnek, hogyan tanulták az asszertivitást, elszalasztottak-e már lehetőséget amiatt, hogy nem voltak elég asszertívek, nehezebb-e nekik online asszertíven kommunikálni?
Az eredmények alapján:
Az asszertivitás tréningek kezdete előtt, tehát még az 1960-as években jöttek rá arra a kutatók, hogy a stressz és a szorongás nem fér össze az asszertivitással.
Az első asszertív kommunikáció tréningeket olyanoknak fejlesztették, akik nagyon szorongtak, és amint elkezdték az önérvényesítést és asszertivitást gyakorolni, a stressz szintjük jelentősen csökkent. Ennek oka, hogy a stresszt növeli a kontrollérzet, csökkenése és a nemet mondás, határszabás hiányosságainak érzékelése – az asszertivitás megtanulása tehát az egyik legjobb módja lehet a stressz csökkentésének. Egy 2016-os asszertív kommunikáció tréning kutatás adatai itt érhetőek el.
Az asszertivitást (asszertivitás) jellemzően úgy határozzák meg, mint a személyes jogok, érzések, meggyőződések és érdekek legitim és őszinte kifejezését – mások jogainak megsértése vagy tagadása nélkül. Ez a fejleszthető képesség komoly hatással van a mentális egészségre, lásd például ezt a kutatást.
Az Acuity Tréning eredményei megfeleltek a korábbi tanulmányoknak, amelyek azt mutatták, hogy az asszertivitás hozzájárult az önbecsüléshez az amerikai tűzoltók körében (Petrie, 2004), és hogy az asszertivitás csökkentette a stresszreakciót a tajvani kórházi ápolónők körében (Lee, 2003). Ez összhangban volt azzal a megállapítással is, hogy a kommunikációs készségtréning két kommunikációs készséget, a tárgyalást és az érvényes kritika elfogadását javította (Shimizu, 2003).
Suga, (1984) szerint a magas önbecsüléssel rendelkező személy nagyobb valószínűséggel tárgyal sikeresen az ellenféllel, és megfelelő módon elfogadja az érvényes kritikát, és ez összeegyeztethető volt a Shimizu, (2003) által végzett kísérleti vizsgálat eredményével is, amely arra a következtetésre jutott, hogy a kiégés és a kommunikációs készségtréning között kapcsolat van.
Shimizu (2004) és Keramaty (2000) kutatásai szintén megerősítették az összefüggést az önbecsülés és az asszertivitás között. Szintén Keramaty a szerzője annak a kutatásnak, amely kimutatta a kapcsolatot az asszertivitás és a szorongás között, vagyis hogy az asszertív emberek kevésbé szoronganak.
Az asszertív emberek kevesebb szorongást tapasztalnak. Értelemszerűen, ha úgy érezzük, hogy szabadon kifejezhetjük a véleményünket, igényeinket és vágyainkat, akkor kevesebb lehetőségünk van arra, hogy a frusztrációk felgyűljenek és szorongást keltsenek, ami pedig aztán agresszióhoz vezethet.
Jelentősen más képet mutatnak azok, akiknek hiányoznak a legfontosabb asszertív készségei. Ha valaki kevesebb asszertív kommunikációs készséget villant fel egy adott helyzetben, akkor a konfliktusok, interperszonális interakciók jóval több aggodalommal és szorongással járnak, nehezebben tűuznek ki logikus célokat.
A kontextus természetesen itt is számít. Amikor azt értékeljük, hogy mások mennyire asszertívak és mennyire helyénvaló viselkedésük, akkor hajlamosak vagyunk olyan dolgokat is beleszámítani az egyenletbe, mint a nem, a faj, a csoportban fennálló kapcsolatok, vagy az empátia.
Az asszertivitásnak van egy optimális szintje, különösen, ha vezető valaki. Ha túl sok vagy túl kevés az asszertivitásod, akkor mások kevésbé tartanak hatékonynak. Sőt, a kutatások szerint az asszertivitás-arány nem megfelelő meghatározása az egyik legfőbb hiba, amit a feltörekvő vezetők elkövethetnek.
“Az asszertivitás a saját viselkedésed ellenőrzéséről szól, nem pedig valaki máséról.”
Randy J Peterson, a Columbia Egyetem munkatársa kifejti: “Amikor asszertívan viselkedünk, képesek vagyunk őszintén tudomásul venni saját gondolatainkat és kívánságainkat, anélkül, hogy elvárnánk, hogy mások automatikusan engedjenek nekünk. Kifejezzük mások érzései és véleménye iránti tiszteletünket anélkül, hogy feltétlenül elfogadnánk a véleményüket, vagy azt tennénk, amit elvárnak vagy követelnek. Ez nem jelenti azt, hogy mások kívánságait figyelmen kívül hagyjuk. Meghallgatjuk kívánságaikat és elvárásaikat, majd eldöntjük, hogy elfogadjuk-e őket vagy sem. Lehet, hogy akkor is így döntünk, ha mi szívesebben tennénk valami mást. De ez a mi döntésünk. Amikor másokkal egyetértve cselekszünk, akkor az mindenképpen a mi döntésünk, hogy ezt tesszük. De gyakran tehetetlennek érezhetjük magunkat, mert elfelejtjük, hogy a saját kezünkben van az irányítás.”
Az asszertivitás csökkentheti a stressz és a depresszió szintjét. Kutatások szerint összefüggés van az asszertivitás alacsonyabb szintje és a stressz, valamint a depresszió között. Bizonyos szakmai csoportokkal, például ápolóhallgatókkal végzett kutatások rávilágítottak arra, hogy ha olyan sebezhetőség, mint a szociális szorongás jelen van, az ápolóhallgatók hajlamosabbak a depresszióra az alapvető asszertivitási készségek hiánya esetén.
Ha a Facebookról van szó, a nők nem kevésbé asszertívak, mint a férfiak. Egy több, mint 15.000 Facebook-felhasználót vizsgáló tanulmányban a kutatók megállapították, hogy bár a nők inkább melegebbek az interakciókban, nem kevésbé asszertívak. A nők által inkább használt nyelvezet melegebb, együttérzőbb, udvariasabb és – a korábbi eredményekkel ellentétben – kissé asszertívabb volt a nyelvhasználatukban, míg a férfiak által inkább használt nyelvezet hidegebb, ellenségesebb és személytelenebb volt.
Hogyan kerülhetik el a nők, hogy negatívan ítéljék meg őket azért, mert asszertívak? Amikor arról van szó, hogy verbálisan érvényesítsék magukat, a kutatások azt mutatják, hogy a nőket gyakran büntetik, és úgy írják le őket, mint akik túllőtték az asszertivitás kvótájukat.
A legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy amikor a nők az asszertivitás finomabb, non-verbális megnyilvánulásait alkalmazzák, mint például a nyitottabb testtartást, a térbeli közelséget, a hangosabb beszédet, vagy a félbeszakítást, akkor az ilyen viselkedést elfogadhatóbbnak tartják. Ha tehát kétségei vannak, gyakorolja a non-verbális asszertivitás képességeit.