Ha azt akarod, hogy valaki megváltozzon, hallgasd meg!

A minőségi meghallgatás segít változtatni azon helyzetekben is, ahol előtte semmilyen meggyőzés, vita, erősködés nem használt. A figyelmes, empatikus, előítéletmentes meghallgatás pozitívan hat a meg nem oldott problémákra, az érzelmekre és a viselkedésre. Tudd meg, hogyan!

Több, mint 100 ember vett részt abban a kísérletben, amikor az egymással szemben ülő beszélő és meghallgató 10 percet töltött együtt. A meghallgatók egy részét sms-üzenetekkel megzavarták a kísérletvezetők: kérdéseket tettek fel nekik, amire pár szavas válaszokat kértek tőlük. Ezek után megkérdezték a beszélőket, hogy foglalkoztatta-e őket, mit gondol róluk a meghallgató, hogy jutottak-e valamilyen felismerésre a beszélgetés alatt, és hogy mennyire voltak biztosak az álláspontjukban. A megzavarás nélküli, empatikus és ítélkezésmentes hallgatókkal beszélgetők kevésbé szorongtak, sokkal öntudatosabbak lettek, és világosabban, árnyaltabban, kevésbé extrémen látták álláspontjukat a témát illetően, mint azok, akik a megzavart hallgatókkal voltak összepárosítva.

Egy másik kísérletben egy 12 perces beszélgetés végére a képzett meghallgatókkal társalgók jobban látták erősségeiket és gyengeségeiket egymással párhuzamosan, míg a közepesen és alig figyelőkkel dolgozók jórészt csak erősségeiket látták meg – azaz sokkal védekezőbb attitűddel beszélgettek.

A meghallgatás ereje – csoportban

Hasonló eredményekre jutottak a csoportban végzett meghallgatásról is.

Egy 180 tanár, IT szakember, és közalkalmazott segítségével végzett kísérletben a résztvevők meghallgató köröket alakítottak. A körben mindenki nyíltan beszélhetett kollégáiról, főnökéről vagy egy munkahelyi jelentőségteljes eseményről. A körben mindig csak egy ember beszélhetett, közbeszólás nélkül. Az eredmények pontosan ugyanazok voltak ebben a kutatásban is: a körben részt vevők nyugodtabbak lettek, jobban ismerték erősségeiket és gyengeségeiket, és álláspontjuk kevésbé volt extrém.

Pszichológiai biztonság – a páncéloktól való megszabadulás

Egy pszichológiai biztonságot jelentő közegben tehát – legyen az egy másik ember vagy egy csoport – a beszélő nyitottabb, kevésbé védekezően viselkedik, ez pedig segít jobban látnia saját erősségeit és gyengeségeit, és adekvátabb megoldásokat találni akár nehéz helyzetekre is. Nyitottabban áll a helyzethez, képes meghallani más álláspontokat is, jobb és rugalmasabb megoldásokat fog találni a helyzetre. Sokkal kevésbé fog védekezően ragaszkodni valami nem működő dologhoz, az “egyetlen igazsághoz”, az ő megoldásához.

Minőségi meghallgatás a változás kulcsa

A meghallgatás idő- és energiaigényes folyamat, ráadásul azzal fenyeget, hogy valóban magunkba engedve az információkat, mi is megváltozunk. Ugyanakkor, ha vesszük a fáradtságot, és jó meghallgatóvá válás elhatározását követően kitartóan gyakorlunk, látványos változást hozhatunk saját magunk és mások életébe is.

Ahogy sikerül megszabadulnunk a zavaró külső tényezőktől (vagy olyan időpontra rakni a beszélgetést, amikor valóban oda tudunk figyelni), és mindezt egy belső nyitottsággal párosítjuk (amikor nem mesélünk magunkról, nem ajánljuk fel szerintünk szuper megoldásokat, nem biztatunk, nem szimpatizálunk), akkor lehullanak a beszélő páncéljai, és olyan dolgokat tud meg magáról, amelyeknek korábban nem volt tudatában. Lássuk, hogyan is érdemes csinálni!

A valódi meghallgatás 7 pontja

1. Szenteld figyelmed 100%-át a beszélőnek – például pakold el a kütyüket.
2. Ne szakítsd félbe a másikat – hagyd, hogy végigmondja. Ha ezt gyakorolni szeretnéd, mondd valakinek, akit egyébként nem szívesen hallgatnál meg: „Épp a meghallgatást gyakorlom. Most 3/5/10 percig csak a tiéd vagyok.” Csak az előre eldöntött idő elmúltával válaszolj. Az általános tapasztalatok: „6 perc alatt végeztünk egy olyan beszélgetéssel, ami egyébként 1 óráig szokott tartani.” „A másik olyasmiket mondott el, amit úgy tűnik 12 évig sikerült megakadályoznom.”
3. Ne ítélkezz – kerüld a konklúziókat, értelmezést, értékítéleteket. Ha elkalandoztál, kérd meg a másikat, hogy ismételje el.
4. Ne szajkózd a saját megoldásaidat – bízz benne, hogy a másik képes megoldani a saját problémáját.
5. Kérdezz – az ő érdekében, nem pedig a saját kíváncsiságodat kielégítendő. Az egyik legizgalmasabb kérdés ez: És van-e még valami erről? Ez a kérdés ugyanis semmilyen irányt nem ad a beszélgetésnek, teljesen a meghallgatott adhat neki irányt – ha szeretne.
6. Reflektálj – mondd el a másiknak néhány mondat után, vagy a beszélgetés végén, hogy mit értettél meg az elmondottakból, vagy hogy ő mit tudhatott meg saját magáról. A reflexiónak sok szintje van, és ezeknek a szinteknek az adagolását érdemes gyakorolni. Visszatükrözheted csak a kimondott gondolatokat más szavakkal, reflektálhatsz a mögöttes érzésekre, vagy legmélyebben akár azt is megfogalmazhatod, hogy a másik valójában mit szeretett volna, mire lett volna szüksége.
7. Vond le a tanulságokat – jegyezd meg, legközelebb mit csinálj másképp egy hasonló helyzetben.

Hogyan gyakorolj?

Ha szeretnél jobban belelátni a profik meghallgatási technikáiba, és biztonságos közegben gyakorolnád saját magad és mások meghallgatását, gyere el egy Értő figyelem tréningre!

Ha magadban gyakorolnál, szinte minden hétköznapi helyzet a rendelkezésedre áll – próbáld ki mondjuk ezt a két dolgot:

• Szentelj kiemelt figyelmet a visszatükrözésnek. Amikor valakivel hosszabban beszélgetsz, mondandója végén próbáld meg egy mondatban visszamondani mondandójának lényegét: „Úgy érted, ….?”
• Legyél tudatos: van-e irány, amely mentén hallgatod a másikat? Mi a célod a beszélgetésben? Próbáld meg észrevenni, növeld saját tudatosságodat viselkedéseddel kapcsolatban (például lehet, hogy annyira frusztráló neked a tehetetlenség, amivel a másik szembesül, hogy inkább gyorsan ajánlasz neki egy megoldást…)

Forrás

• A kép forrása: Business photo created by master1305 – www.freepik.com

Hozzászólások

hozzászólás