Érzelemnapló
Minden napunk telis-tele van érzelmekkel. Mint ahogy a tenger hullámai ringatják a halakat, úgy úszunk mi is érzelmeink óceájában. Az érzelemhullámok egy részével tisztában vagyunk, másik részük azonban tudatosságunk szintje alatt maradva, látszólag megmagyarázhatatlan viselkedésekre késztet minket, testi tüneteket okoz, vagy épp állandó rágódást eredményez.
Ha sikerül elfogadnunk és megneveznünk érzelmeinket, az olyan, mintha erejüket kihasználva szörfölnénk a hullámok tetején: kiaknázhatjuk hajtóerejüket, motivációjukat, inspirációjukat, míg ha nem vagyunk tudatában benső történéseinknek, vagy elnyomjuk azokat, akkor elmerülünk bennük és kapálózunk hogy visszaszerezzük a kontrollt.
Ez az alacsony érzelmi tudatossággal jellemezhető állapot ilyesféle történésekkel járhat:
Azt a viselkedést, amikor felhasználjuk az érzelmek erejét, ám nem veszünk el bennük, hasonlíthatjuk a szörföléshez.
Érzelmek és szörfölés
Ahelyett, hogy reagálnánk az érzelemre, kontrollálnánk, vagy meg akarnánk változtatni őket, egyszerűen megfigyeljük és elfogadjuk őket. Az érzelmek folyamatosan, hullámokban vannak bennünk jelen, általában rövid ideig. Ha ezeken az érzelmi hullámokon szörfölünk, akkor nem tesszük őket rosszabbá elnyomással, rajtuk való rágódással, túlzásba vitt munkával vagy fölös kilókkal.
Az elfogadásban és megnevezésben sokat tud segíteni, ha esténként leülsz egy füzettel, és megpróbálod leírni, mik történtek benned aznap.
A nap végén ülj le egy csendes helyre. Gondolj vissza az aznapi történésekre: volt-e valami, ami érzelmileg akár pozitívan akár negatívan kiemelkedett a többi közül?
Amikor felbukkan valamilyen negatív érzelem a napodban, a naplódban reflektálj a cselekvéses, testi, gondolati, érzelmi, motivációs történésekre.
Volt/van-e valami erős késztetés, hogy mit tegyél? Mit akar az érzelem, hogy mit csinálj? (pl.: mentegetőzz, mondj fel, csapd le a telefont, kiabálj, stb…)
Mit vettél/veszel észre a testedben? Pontosan milyen érzetek jelentkeznek és hol? (pl.: mellkasnyomás, gyomorszorítás, torokköszörülés, torok összeszorulása)
Milyen gondolatok voltak jelen, amikor ez történt? Mi futott át a fejeden magaddal és másokkal kapcsolatban, mi jutott eszedbe a helyzetről? (pl.: hülye és teljesen alkalmatlan vezető vagy)
Milyen érzések keletkeztek benned? (itt egy segítő érzelemlista) Mennyire erős ez az érzés? Milyen sebességű és nagyságú a hullám, amin szörfölhetnél? (pl.: düh, 1-10 között 7-es erősségű)
Valójában mit szerettél volna, amikor a fentiek történtek? (pl.: tiszteletet). Itt találsz egy listát segítségképpen: szükségletek listája.
Ha szükséges, ismételd addig a válaszadást a kérdésekre, amíg jobban látod saját történéseidet, akár valamennyire meg is nyugszik benned a hullámzás.
Miután a saját részeddel megvagy, próbáld meg feltérképezni a jelenet másik szereplőjének gondolatait, érzéseit vágyait.
Így lesz teljes az érzelmi naplód és így tud fejlődni számodra a mentalizáció, ami emberi kapcsolataid legfontosabb építőköve.
Az egész folyamathoz próbálj kíváncsian hozzáállni.
Meglátod, megéri! Mihelyt nem regálsz az erős késztetésekre, képes leszel valóban megfelelő döntéseket hozni életed fontos kérdéseiről.
A folyamat hosszú, és nem egy hét alatt érkezik el a szörfölni tudás, de minden egyes nappal közelebb kerülsz célodhoz: az érzelmi szabadsághoz, a mindennapok nyugalmához, a heves viták elmaradásához, saját magad jobb megértéséhez.
Ha van bármi tapasztalatod, oszd meg velünk. És jó utat!